Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.2.98 Soproni. Lederer csak Rumler 19. sz.-i adatát (ld. később) veszi át, mely szerint az akó 84 icce és 52,501. 231 Prickler azt írja, hogy 1540-ben 7 ószalónaki vödör nagy, 1672-ben Lékán 32 pint, a 17. sz.-ban Kőszegen a soproni akó 30 pint, a 19. sz. elején 84 icce (a tiszta boré 80 icce), továbbá kelet nélkül: 1 soproni akó=7 A /2 kőszegi vödör, s annak 16. sz.-i értékével: 10,151 számolva 76,1251 nagyságot ad, a tiszta boré pedig 72,5 1. A táblázatában 1672-ben 32 pint, a 17. sz.-ban 30 pint, és 14—19. sz. jelöléssel 84 (80) icce, illetve a 14—19. sz.-ra (254 l-es pinttel, itt 0,91 l-es iccével) 76,12 I, a tiszta boré 72,5 l. 232 — S most következzen a szemle a kritikával. Első említését 1345-ből ismerem. 233 Említik 1456-ban, 1465-ben, 234 1560-ban. 235 1568-ban 223 akó az 180 soproni csöbör volt, 236 vagyis 1 akó=0,8 helyi csöbör, de éppen fordítva kell majd számolnunk (ld. 3.2.5.73). A Nádasdiak 1594—1628. évi soproni borszámadásai szerint 1 soproni akó =0,8 soproni csöbör, 237 megjegyzésem az előbbi. 1724-ben Mayr szerint 3 soproni akó=4 bécsi akó, 238 vagyis 1 soproni=l,33 bécsi akó, annak értékével: 58,001 (ld. 3.2.2.10), 73,141 lenne. Ezt az adatot közli egy 18. sz. elejei számtankönyv is. 239 Pornó (Vas) 1739—40. évi összeírása szerint 1 soproni akó=2 keresztesi akó, 240 de segítséget nem ad, mert ismét fordítva kell számolnunk (ld. 3.2.2.51). Az 1776. évi helytartótanácsi vizsgálat a soproni akót nagyobbnak mondja a pozsonyinál. 241 Schwartner 1798ban azt írja, hogy a soproni akó 84 iccés (seprő nélkül 80), 242 de ez pozsonyi icce: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117), így ez 70,50 (67,14) 1 lenne. Horváth szerint a 19. sz. végén 39,7 osztrák pint, illetve 69,75 l. 243 de a pint értékével: 1,4147 1 (ld. 3.2.24.8) helyesen 70, 31 1 lesz. Demian szerint 1805-ben a soproni akó 84 icce, mint Bécsben, 244 csakhogy a bécsi akó 80 icce volt (ld. 3.2.2.10). Salamon 1823-ban 70,75 1ben adja nagyságát. 245 Jáckel 1828-ban azt írja, hogy 84 magyar icce, illetve 1,206 808 bécsi akó, 246 az előbbi idézett értékével ez 70,5 1, az utóbbiéval 68,29 1. Pethe 1830-ban átveszi az előbbi adatot. 247 Niemann 1734-ben, bár 64 magyar iccésnek írja, de 69,96 1 nagynak. 248 Gaal 1839-ben 34 iccésnek írja (nyilvánvalóan tévesen), de 49,5 bécsi pintesnek, 249 ami annak értékével 70,03 l-t ad. Fényes szerint 1842-ben azonos a bécsi akóval, illetve 84 icce, seprő nélkül 80 icce, 250 az azonosság ismét tévedés, a pozsonyi icce idézett értékével viszont 70,50 (67,14) 1. Bocsor 1843-ban ezt a nagyságot írja. 251 Littrow 1844-ben 35 halbe = icce, illetve 49,458 bécsi pint nagyságot ad, 252 a 34 icce a Gaal-féle levédés, az utóbbi idézett értékével 69,97 1. Rumler szerint 1849-ben 83 soproni icce, illetve 52,40, 253 a jelzőben téved (tévedésével másutt is találkozunk), a soproni iccével egyébként 52,88 1 lenne. Stephens szerint 1853-ban 80 icce, ágy nélkül, illetve, 1,1206 bécsi akó, 254 az utóbbi értékével 62,291 lenne. Schmidt 1870-ben 84 pozsonyi iccés, illetve 71,0541 nagyságot ad. 255 Ereky szerint 1881-ben 84 icce (seprő nélkül 80 icce), illetve 71,7541. 256 Az adatok szerint kétségtelen a 84 iccés nagyság, de ez pozsonyi, nem pedig soproni icce, mint többen vélték (így Prickler is), s ezzel a nagyság 70,501. Láthattuk azt is, hogy az egyéb bécsi mértékek viszonyai, illetve a korabeli metrikus értékek erősen közelítik ezt az értéket. Az eltérés lényegtelen, az a számítások torzítá-
