Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
1 fehérvári nagy akó=40 soproni pint = 50,361, kis akó=30 soproni pint = =37,77 1. A település környékén is dívott. 3.2.2.33 Felsőlendvai (Vas). 1628-ban 30 helyi pint, 90 ennek értéke azonban ismeretlen (ld. 3.2.24.32). 3.2.2.34 Felsőörsi (Zala). A 19. sz. elején 90 helyi icce, 91 de ennek az értékét sem ismerjük (ld. 3.2.11.49). 3.2.2.35 Fraknói(Sopron). Prickler tanulmánya táblázatában 1568-ban 1 akó =64 tized pint, a 18. sz.-ra pedig 60 pint, illetve a fraknói akó a 16—18. sz.-ban 87, — 1, 1,36, illetve 1,45 1 pint nagyságot adva. 92 A szövegben a következőket írja: 489 fraknói akó az 722 bécsi akó, így 1 fraknói = 1,46 bécsi; a tized és a kocsmai mérték aránya itt: 32, amikor a bécsi akó nagyságát a 18. sz. közepén rendezték, a fraknói akót 60 pintre számították át, s így 1,5 bécsi akó lett; a 19. sz. elején kiszorítja a pozsonyi akó. 93 A kritikát kezdjük az idő pontosítással. A bécsi akó nagyságát 1762-ben változtatták meg (58 — 1-ről 56,58 l-re, ld. 3.2.2.10). A bécsi pint 1568-ban még 1,52641, csak 1569-től (s végig) 1,41471 (ld. 3.2.24.8). Prickler a 87 — l-es nagyságot a 64 icce X 1,361, illetve 60 icce X 1,45 1 szorzatból kapta, csakhogy a helyi icce azonos a bécsivel (ld. később), ez pedig 1,41471. Továbbá: az 1,45 l-es 18. sz.-i icce sem lesz a megadott arányban 1,36 l-es a 16. sz.-i tized icce. Prickler pedig egyik nagyságadatát sem indokolja. Mindebből következőleg Prickler adatai közül csak azt fogadhatom el, hogy a fraknói akó 1568-ban 64 helyi icce vagy 1,47 — pontosabban 1,47 — bécsi akó, illetve 1762 után 60 helyi icce vagy 1,5 bécsi akó (s ez utóbbi arányai miatt azonos a fraknói icce a bécsivel). — De nézzük a további adatokat. Az 1632. évi fraknói borszámadás szerint 4 / 4 , vagyis 1 fraknói tized akó = l 2 / 4 , vagyis 1,5 kocsmai akó, 94 következőleg 1 kocsmai=0,666, vagyis 2 / 3 tized akó, s ez azonos a Prickler-féle 3:2 aránnyal. (A tized és a kocsmai mértékek különbségére ld. 2.34.1.) Egy 18. sz. második feléből való számtankönyv szerint 2 fraknói akó — 3 bécsi akó, 95 következőleg 1 fraknói akó = 1,5 bécsi akó, ami a korábbi arányt közelíti. Az akónagyság tehát lényegesen nem változott, csupán a pint lett nagyobb, így csökkent az akó pint viszonyszáma. Kb. 1 icce a különbség tehát, ami az említett mértékrendezés következménye. A tétel tehát így írható: 1 fraknói kocsmai akó= 1671-ig 64 helyi pint = 85,61 1, 1762-től=60 helyi pint = = 84,881, tized akó = 167l-ig 126,451. 3.2.2.36 Füzesgyarmati (Bars). 1573-ban 56, 1602-ben 52 helyi icce volt, 96 de az icce értékét nem ismerjük (ld. 3.2.11.51). Az eltérő icce szám oka akár az icce, akár az akó változása, de az előbbi a valószínűbb. 3.2.2.37 Galgóci (Nyitra). Említik 1591-ben. 97
