Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
zíttatja, 259 az 1642. évi ogyv. pedig megszabja, hogy a zágrábi kvarta 16 pint, a hús font 16 lat legyen, 100 Ft bírság terhe alatt, s az ellenőrzés az albán feladata. 260 Az erdélyi 1653. évi III. 14. 1. c. a kolozsvári mértékek használatát kötelezi, kivéve Bihar, Zaránd, Kraszna megyéket, ahol a váradi mértékekkel éljenek, 200 Ft bírság terhe alatt, az ellenőrzés a vármegyék, székek tiszteinek a feladata. A következő évben ismételi a rendelkezést, de kiveszi Mármaros megyét. Az 1655. évi t. 31. c. fordulópont, ugyanis az 1405. évi és az 1588. évi törvényeket megerősítve úgy rendelkezik, hogy minden mértéket a budaihoz, illetve „quae per omnia eadem est", vagyis a vele mindenben azonos pozsonyihoz kell igazítani, mindenütt megtartani, s a hegyvám sem kivétel. Az 1656. évi horvát ogyv. a zágrábi kvarta nagyságát 3 varasdi mérőben állapítja meg, kő etalonját állítatja a városban, a mérték használatát 100 Ft büntetéssel kötelezi, az ellenőrzés az alispán feladata. 261 A következő évi ogyv. megismétli ez azzal, hogy a kvarta nagysága 14 pint. 262 Az 1659. évi t. több pontjában is intézkedik a mértékekről. A 6. c. a végházi gabonaellátásra ismét 2 kassai köböl, illetve 6 nagyszombati mérő gabonát rendel (ellentmondásban a 71. c.-el) portánként, a 23. c. megszabja a komáromi élelmezési felügyelőnek, a bormérésnél pozsonyi mértéket alkalmazzon, a 71. c. pedig megújítja az 1655. évi 31. c.-t, sőt „félretéve a magánosoknak való kedvezményt", úr, polgár, végvári, paraszt egyformán köteles megtartani, 100 Ft, a parasztnál 40 Ft bírság terhe alatt, az ellenőrzés az alispán dolga. Az 1681. évi t. 16. c. ismét a végházi gabonaellátásról rendelkezvén ugyancsak 2 kassai köböl, illetve 6 nagyszombati mérőben szabja a portánkénti szolgáltatást. Az 1683. évi segesvári ogyv. Erdélyben „ide értvén" a Partiumot is, a kolozsvári mértékekhez igazítani rendel minden mértéket. Az 1686. évi horvát ogyv. a font nagyságát 32 latban szabja meg, az ellenőrzést az alispán mellett a szolgabírákra bízza. 263 Az 1691. évi tordai ogyv. egyforma, pecséttel hitelesített mértéket rendel, megszabja, hogy a véka 16 ejtel, a vödör 8 ejtel legyen, a mázsa pedig 100 bécsi font. 200 Ft bírság terhe alatt, a hordók törvényszabta vödör nagyságát a kádárok tartsák be, 12 Ft büntetés terhe alatt. 264 Az 1694. évi horvát ogyv. a zágrábi, 265 a következő évi viszont a varasdi mértéket általánosítja, 266 az 1707. évi viszont ismét a zágrábit, 267 az 1718. évi ogyv. pedig nagyobbítja a köblöt a régi mérték tetézett halmával. 288 Az 1715. évi t. 63. c. megújítva az 1655. évi 31. tc.-t minden mértéket a pozsonyihoz igazítani rendel, s a 97. c. a hegy vámra is kiterjeszti ezt, a végrehajtást pedig mindenütt, „a sz. k. városokban is", a megye, illetve az alispán ellenőrizze. Az 1729. évi t. 14. c. jelentős, mert országos gazdát rendelt a mérésügynek: a helytartótanácsot bízza meg e feladattal. Az 1733. évi horvát ogyv. a zágrábi mértékekhez igazíttatja a mértékeket, áruelkobzás terhe alatt, a hegyvám, tized sem kivétel, a régi gabonamérték (drevenka) használatát tilalmazza, az ellenőrzést ismét az alispánra bízza, 269 megszabja azt is, hogy a hús font 36 lat, a közönséges font 32 lat legyen, az akó 20 zágrábi pint. 270 Az 1734. évi ogyv. pedig — Bécs utasítására — bevezetteti a pozsonyi mértékeket,
