Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
2.4 MÉRÉSÜGY 2.41 Általában. Indításul meg kell ismételnem a mondottakat: az előző két kötet vonatkozó fejezeteiben 241 már ismertettem az ügy hazai alakulásának általános helyzetét a hossz- és földmértékek szempontjából. Most a téma szerinti, lényegében a kereskedelmi mértékek helyzetének ismertetése a feladat, de mivel a kötet önállóan is használható kell legyen, az általános helyzet ismertetését nem nélkülözheti. A felesleges ismétlések kerülése, illetve a szövegrövidítés érdekében az általános helyzetet az előző kötetek alapján, külön forrás-hivatkozás nélkül, csak röviden ismertetem, az űr-, a térfogat-, a súly- és a darabmértékekre vonatkozó adatokat pedig, hivatkozva a forrásokra, részletesen közlöm. A mérésügy a mértékek, egységek, rendszerek egészére, főleg egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, azok, valamint a mérés „igazságának" ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Érthetően a mértékekkel, a méréssel együtt indult útjára, s azt kíséri napjainkig. így minden közösség, a legnagyobbtól a legkisebbig nálunk is megteremti a maga sajátos mérésügyét, s a történelmi fejlődés során a kezdeti differenciáltság fokozatosan integrálódik, a hazai mérésügyi is a korszak végére már egységes, és bekapcsolódik a nemzetközibe. A mérésügy helyzetét törvények, rendeletek, intézkedések szabályozzák, meg kell tehát vizsgálni a mértékegységek megállapítására, egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, ellenőrzésére, használatukra, így a mérés módjára, és természetesen az ezeket intéző szervezet alakulására vonatkozó ilyen adatokat. 2.42 Törvények, rendeletek. A bevezetőben csak a téma szerinti, tehát a címben adott mértékekre és a mérésügyre vonatkozó adatokat sorolom. 242 2.42.1 Törvények, országgyűlési végzések, nyíltparancsok. Az időrendet követem, a törvénycikkeket a közkeletű módon közlöm, szükség szerint rövidítéseket is alkalmazok: c.= cikkely, cnp.=császári nyíltparancs, ogy. = országgyűlés, ogyv. = országgyűlési végzés, t.=törvény. Az előző kötetben tárgyalt adatokat összefoglalóan, hivatkozás nélkül közlöm. Zsigmond 1405. évi 1.11. c. és a 2. t. 6. c. próbálta elsőnek egységesíteni a mértékeket, úgy rendelkezvén, hogy Buda város kereskedelmi (súly, bor, gabona) mértékeit használják mindenütt az országban áruelkobzás terhe alatt, kivéve a hegyvám, a tized és a párbér szolgáltatást.
