Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

BEVEZETÉS

1.2 ELŐZMÉNYEK E témát az előző kötetek vonatkozó fejezeteiben részletesen tárgyaltam. Számba vettem az irodalmi művek, feldolgozások két csoportját: a kor, illetve a történeti metrológiai műveket

1 — nem ismétlem, felesleges lenne —, de természetesen ki kell egészítenem. A kor metrológiai irodalmához néhány táblázatos összeállítást, számtankönyvet, lexikont tehetnék hozzá, de nem terhelem velük a szöveget, a forrásjegyzék amúgy is közli ezeket (ld. 8.1), egy művet azonban meg kell említeni. Kernnek 1583ban, Strassburgban megjelent akózó könyvét.

2 Szakszerű, mégis népszerű szövegével, ábráival, táblázataival kitűnő segédkönyvet adott a kortársai kezébe. A történeti metrológia szemléjét azonban ki kell egészíteni egyrészt az 1978 után megjelent, másrészt az ott nem említett, e kötet témájára vonatkozó művekkel. A hazai irodalomban önálló mű csak a hossz- és földmértékeket 1874-ig feldolgozó kötetem.

3 Sajnos, csak. — A cikkeket, tanulmányokat időrendben közlöm. Két értékes tanulmány indítja: Finálynak 1867-ben megjelent műve a régi magyar súlyokról,

4 és az 1883-ban írott, az ókori mértékekről, súlyokról szóló kötete.

5 Utána adalék-korszak következik. 1894-ben a 16. sz.-i űrmértékekről közöl levéltári adatokat Tagányi,

6 ugyanaz évben és 1895-ben is — és Acsády is.

7 Reizner 1895-ben a gabonamértékekhez közöl adatokat,

8 1897-ben pedig Illésy a 16. sz.-i űrmértékekhez,

9 1896-ban ismeretlen szerzőtől jelenik meg adalék a szálasgabona mértékeiről,

10 ismét levéltári adalék Takátsnak a gönci hordóról szóló közleménye 1903-ban,

11 s zárja a sort Kemény közlése a boroshordók méreteiről.

12 Év nélkül, de a század elején jelent meg Bohdaneczky tanulmánya az Anjou-kori pénz- és súlyviszonyokról, ez inkább pénztörténeti tanulmány.

13 Kifejezetten az Hómannak közismert, 1916-ban megjelent kitűnő műve,

14 de mivel súllyal, mértékkel is foglalkozik, nem maradhat ki a szemléből. Aztán évtizedek múlva néprajzosok jelentkeznek. 1950-ben Márkus a népi űrmértékekről írt tanulmányt,

15 1956-ban Balassa a szálasgabona mértékeiről,

16 1962-ben pedig Belényesy közöl 16. sz.-i mértékadatokat.

17 1964-ben jelent meg Spira kis cikke a gabona térfogatsúlyokról, aztán végre metrología.

18 1967-ben N. Kiss írt tanulmányt a 16. sz.-i zempléni bor mértékekről,

19 1975-ben Kovács vizsgálja az Eger környéki, 16. sz.-i hordóméreteket,

20 1978-ban jelent meg Bán tanulmánya a 16—19. sz.-i borsodi bormértékekről,

21 Rádóczy 1979-ben cikkez a gyógyszerészsúlyokról,

22 1979—80-ban közli cikkét Vámbéry a rozsnyói mérőházról,

23 1981-ben pedig a