Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

10, 20, 50, 100, 200, 500 g, 1, 2, 5, 10, 20 kg, a kereskedelminél 1, 2, 5, 10, 50 dkg, 1, 2, 5, 10, 20 kg.

104 2.33.13 Az egyéb eszközök részint mértékek is, részint csak eszközök. Az előbbieket a térfogatmértékek (ld. 4.) között találjuk. A mérték mivolt magyarázatához azonban az eszköz szerepét is ismertetni kell. Az ismétlés kerülése érdekében itt nem tárgyalom, csupán utalással felsorolom ezeket. Abora (ld. 4.2), gyertyamérték (ld. 4.10) homokláda (ld. 4.12), láda (ld. 4.26), mészmérték (ld. 4.30), petrence/rudas (ld. 4.35), szappanmérték (ld. 4.39), szekér (ld. 4.40), szénmérték (ld. 4.41), téglamérték (ld. 4.42), vitorna (ld. 4.46), vontató (ld. 4.47), zsák (ld. 4.48). A csak mérőeszközök a 19. sz. közepén, az általános természettudományos, illetve műszaki, technikai fejlődés következtében megjelenő, sokféle eszköz közül a köznapi életben használt, és a mértékhitelesítő rendeletek szerint hitelesíthető, illetve hitelesítendő eszközök. Nem mennyiséget mér és nem is történeti, illetve a köznapi gyakorlatban használt mértékek, de korszakunkban vezettek be két areométert: a szeszmérőt és a cukormérőt, amelyek lényegében a folyadék sűrűségét mérik. A szeszmérő, pontosabban az alkoholméter vagy alkoholfokmérő — közkeletűen a fokoló — a szesz alkoholtartalmát méri súly- vagy térfogat-százalékkal, ma is használt eszköz. 1842-ben ismerkedtünk meg vele,

105 de csak 1853-ban került közelebb hozzánk,

106 s 1855-ben vezetik be mint hitelesítendő mérőeszközt.

107 Az 1858. évi hitelesítési utasítás 108 részletesen meghatározza, s ugyanazt mondja lényegében az 1874. évi szabályzat is, előírva a követelményeket.

109 Üvegből készüljön s egybeforrasztva az öblösen csöves eszköz. A szesz alkoholtartalmát 12°R hőmérsékletnél térfogatszázalékban mérje. A sűrűségmérő súlya a beforrasztott hőmérő higanyedényével adja a merüléshez szükséges súlyt. A folyadékban úgy ússzon, hogy a csöve függőlegesen álljon. A szeszmérő százalékos beosztása 0—100 fokos, tehát teljes-, vagy csak rész-beosztású lehet. A mérőskála a csőbe tolva legyen. Másik oldalán a Réaumur-féle —10 foktól +20 fokig terjedő skálája, s a 12 foknál vörös keresztvonás legyen. A cukormérő, pontosabban a szacharométer a folyadék cukortartalmát, illetve a cukoroldat százalékos töménységét méri (nálunk mustfokolóként volt jelentős szerepe). 1854-ben ismerkedtünk meg vele,

110 1859-ben vezetik behitelesítendő mérőeszköznek.

111 Az 1874. évi említett rendelet ezt is meghatározta.

112 Üvegből, egybeforrasztva készüljön az öblösen csöves eszköz. A folyadék cukortartalmát +14° R hőmérsékletnél súlyszázalékban mutassa. Merülési, úszási feltétel, mint az előbbinél. A beosztás 0 —24° közötti legyen, ugyancsak hosszúkás csőbe tolva. Másik felén a Réaumur-féle hőmérő 0—25° közötti beosztással, a +14° fölött piros csíkkal jelölve. A gázóra a fogyasztott gáz mennyiségét méri, mértékegysége azonban köbmérték (ld. 4.22), kezdetben a bécsi, 1874-től a metrikus. 1856-ban indult meg az előkészítés,

113 de csak 1859-ben állapították meg a hitelesítési díjat,

114 a hitelesítés műszaki feltételeit azonban a rendeletben még nem közölték. Erre csak az 1874. 5 Bogdán 65