Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÁBLÁZATOK

10.1 BEVEZETŐ A táblázatokban mértékfajtánként csoportosítva közlöm a korpusz adataiból a legfontosabbakat: az első eló'fordulás idejét, a mérték használatának a területét és a mérték nagyságát. Az utóbbi kétféle: más mértékben és metrikusan (illetve darabszám). Nem szívesen teszem, mert a műfajból következőleg a táblázat túlságosan általánosít. Kérem ezért a kötet használóját, ne hagyatkozzon a táblázatra, hanem nézze meg a korpuszban — a tematika-szám segítségével könnyen megtalálhatja — a vonatkozó részletes adatokat, a nagyságra tett megjegyzéseimet, esetleges kételkedésemet. (A bizonytalan vagy becsült nagyságot egyébként a táblázatokban is kérdőjeleztem.) Alkalmazott rövidítéseim: á.=általános, Á.=átmérő, átl.=átlag, bé.=bécsi, bu.=budai. D.=dél, DM. = Dél-Magyarország, Dt. =Dunántúl, DT.=Duna— Tisza köze, É.=észak, erd.=erdélyi, F.=Felvidék, gy.=gyakoriság, h.=helyi, H. = Hosszúság, ho.=horvát, HSzl. = Horvát-szlavón terület, K. = kelet, k. = = körül, kiv.=kivételes, ko.=kocsmai, kö.=környék, m.=megyei, M. = magasság, Mo. — Magyarország, nk.= nemzetközi, Ny.=nyugat, o. = országos, p.=pozsonyi, r. =régi, sze.= század eleje, szk. = század közepe, szv.=század vége, t. = területi, ti.^tized, u.=uradalmi