Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
DARABMÉRTÉKEK
6.18.6 Tulkó. Nézzük előbb az adatokat. A mármarosi sókamara 1549. évi jelentésében szerepel: sales Thulcones, sales Tulkonum, az 1574. éviben így: sales magnós Twlko dictos, Munkács (Bereg) 1567. évi összeírásában pedig: magni sales tulcones, magni sales aliter tulcones. 108 Munkács 1573. évi összeírása többet mond már: sales maiori tulko vocati, qui mensurari non possunt, 109 és ugyanez van az 1604. évi összeírásban. 110 A túlkósó tehát olyan nagy sódarab, hogy azt nem mérhetik meg. Közelebbi magyarázatot pedig 1872-ből kapunk. A Lőrincz közölte désaknai (Belső-Szolnok) tájszavak között a tulkó: „felfeszékelt sópad az aknafenéken, melyből a sókövek telnek ki felkockázva". 111 Jankótól pedig megtudjuk azt is, hogy a sót a bánya fenekén talpművelésben fejtik, ennek egysége pedig a tulkó, a bányász először ezt vágja körül. 112 A tulkó tehát nem kereskedelmi, hanem sóbányász mérték. A tétel pedig szöveges kell legyen: 1 tulkósó=\ db nem mérhető nagy sólap, sóbányái mérték. 6.18.7 Összefoglaló. A szemléből megállapíthatjuk a következőket. A hajósó és a szekérsó egyaránt 1 db kősó, csupán nagyságban különböztek. A hajósó 3,06 és 5,56 kg, a szekérsó 9,52 kg, s ezeknek megfelelően különbözik a nagyságuk, így a térfogatuk is. Ha a kősó fajsúlyával: 2,16 kg/dm 3113 számolunk, akkor a térfogat az előbbi rendben: 1,4166, 2,5730 és 4,3750dm 3 . Lőrinc közléséből tudjuk, hogy a kősó kocka alakú volt, de a logika is mondja: a fejtés és a rakodás szempontjából egyaránt ez a legalkalmasabb alak. Ebben az esetben a kisebbik hajósó kockaélet 1,123 dm, ami kb. 4 bányahüvelyk (2,79 cm) 114 a nagyobbiknak az éle 1,370 dm, ami kb. 5 bányahüvelyk nagyságot ad. A kősónál kapott értéket nagyoltan ugyan, de számítsuk: 37,80kg, az előbbi értékkel 17,50dm 3 , ennél a kockáéi 2,6 dm, ami kb, 9 1 / 3 bányahüvelyk. Természetesen csupán tájékoztató adatok ezek. S amit még meg kell állapítani: a tulkósó csak bányai, a tömény viszont — úgy mondhatom — nagykereskedelmi mérték. 6.19 STIGA A német névnek a gyakorlatban magyarosított alakja ez, de szótáraink nem ismerik. Ez a mérték is német nyelvterületről került hozzánk, de ritkán éltek vele. Adelung szerint a Stiege jelentése létra, lépcső, mértékként nem ismeri. Heyne viszont igen: vidéken a létrát széna és egyéb dolgok szállítására is használták, s a régi házi létrának 20 foka volt, így lassan 20 egységet tartalmazó mértékké alakult, illetve önmagában a 20 szám jelentésére. Kételkedem: 6 m-es házi létra? De ez a jelentésen nem változtat. Első hazai említését az 1696. évi számvetőtáblából ismerem: itt a „stiga az 20 db". 115 Marpergernél 1707-ben ugyancsak, 116 és 20 db a stiga az 1739. évi számtankönyvben is. 117 A tétel tehát: I 1 stiga=20 db. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4).
