Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

6.1 BEVEZETŐ Témánk szempontjából darabnak nevezik általában valamely szilárd testnek meg nem határozott alakú, nagyságú, de fizikailag önállóan létező, így magában egységnek tekintett részét. De darab valamely részekből képzett egésznek meghatározott alakú, nagyságú része, s mint ilyen, valamilyen készlet egysége. Vagyis a darab lehet természetes és mesterséges. Mindkét esetben alkalmas arra, hogy mérték legyen. És bizonyos, hogy a darab önmagában a legősibb mértékek egyike. Ha viszont sok darab van, az már nehezíti a helyzetet. A számolni tudás mindenképpen korlátoz, de az ésszerűség is megállítja a sokaságba haladást. A darabokból meghatározott számmal nagyobb egységet képez, és már csak azt számlálja tovább. E nagyobb egységből aztán, ha szükséges, annak a számát meghatározva még nagyobb egységet is alkothat. És így tovább. Következőleg az alapegység, a darab lényegében természetes, a következő, a nagyobb egység az már mesterséges mérték, de mérőeszköze nincs. A darab mértékké alakulásának alapvető pontja tehát a nagyobb egységet alakító elemek megállapítása (rendezett halmaz), s ez lényegében mértékegység meghatározás, elvi etalon alkotás. Ezt a mérőszámot lényegében két tényező alakítja. Az egyik maga a számlálás, alapvetően az akkor és ott adott számrendszer (hatos, tízes stb.), amelyik eleve ad ilyen nagyobb egységet, s ezen keresztül mértékrendszert is létesíthet. A másik tényező maga a méréstárgy: kicsiségével — nagyságával, alakjával, súlyával, vagyis „fizikumával" meghatároz bizonyos nagyságrendet. Természetesen a kettő együtt is alakíthat mértéket. Következőleg általános és sajátos darabmértékek alakultak. Az így alakított mértékegység nevét aztán mindkettő adhatja, sőt, egyes esetekben az egységeket fizikailag elválasztó, meghatározó eszköz is. A készlet 21 mérték, közülük 2 mértéknél 7 alegységgel, az az egész készlet 13, illetve 0,6%-a. A szemlét a bevezetőben említett (ld. 1.4), vagyis az eddigieknek megfelelően az egyes mértékegységek magyar nevének betűrendjében adom, de ez a név a jelen esetben többször mégis idegennek hat, egyszerűen azért, mert magyar neve nem alakult, illetve átvették az idegen nevet, s ez pedig ma közkeletűen nem ismert Az eddigi mértékeknek megfelelő alegységekkel most nem találkozunk, a hely nem alakított ilyeneket, a mértékek általánosak, országosak, nem egy esetben nemzetköziek. Néhány mértéknél azonban a méréstárgy vagy a mérték mivolta miatt ezeket meg kellett különböztetni, ilyen értelmű alegységeket alakítottam.