Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
5.25.1 Általában, mértékkészlet. 22 mérték mert a kg-t le kell vonnunk, alkotta a súlymérték készletet. Közülük 5 mértékből (2%) volt 43 alegység, mutatván, hogy ez a mérték nem olyan általános, mint azt gondolnánk, táji és tárgyi sajátosságok is vannak, meglátjuk. A 22 mérték az egész korszak készlete, amelyik a 17. sz. végéig növekszik ennek jó felére, majd a korszak végére a fele alá csökken. De egészében sem ítélhető soknak, lényegesen kisebb készlet, mint az űr- és térfogatmértékeké volt. S ez két dologra utal. Az egyik az, hogy sokkal több tárgyat mérhettek vele, mint a többivel, a másik éppen az ellenkezője: sokkal kevesebbet mértek, mint amennyit mérhettek volna. Ür- és térfogatmértékekkel dolgoztak, s ez a korszak szemléletére jellemző. 5.25.2 Eredet szerint a 22 mérték közül hazainak csak kettőt (9%) ítélhettem, 16 a külföldi (73%) és 4 az ismeretlen (18%) eredetű. A külföldiekből osztrák/német 11 mérték (69%) és török 5 mérték (31 %), ez jellemző e mértékfajtára, és önmagát magyarázza, még akkor is, ha a sokat emlegetett bizonytalanságot figyelembe is vesszük. Ami viszont furcsa: az űrmértékektől eltérően nincs hazai eredetű közkeletűen alkalmazott olyan súlymértékünk, mint a font és a mázsa. E két nagyságrenden lévő mértéknek kellett lennie, hiszen nehezen elképzelhető, hogy eleink a honfoglalás előtt mindig a „szomszédét" használták. S ha egy ideig mégis, akkor is sajátították, és nevet is adtak neki. Kellett legyen, de úgy látszik, hogy a település után beolvadt valamelyik nagyságrendileg közelítő (pénzzel együtt jött) német mértékbe. 5.25.3 Metrikusan a készlet: 93 eset 79 nagyságban a 21 mértéknél (1 ismeretlen), így 1 nagyságra jut 0,25 mérték, 1 mértékre jut 3,76 nagyság. Ebből 24 esetben (26%) azonos 8 nagyság (10%) 6 mértékkel (27%) — 1 nagyságra jut 0,75 mérték, 1 mértékre jut 1,32 nagyság — egyedi pedig 69 esetben (74%) 71 nagyság (90%) a 21 mértékre (100%) — 1 nagyságra jut 0,30 mérték, 1 mértékre jut 3,38 nagyság. A differenciáltság itt is tapasztalható, a többi mértékfajtával mintegy azonos nagyságrendű. Á 21 mérték 79 nagyságának a szélső értéke 0,315 dkg — 11,20 q. A középértéket három nagyságrenden kell megjelölni: 1,4028—3,8192 dkg, 19 nagyság (24%) 2 mértékkel (9%) — ez a lat rendje; 0,1400 — 0,5612 kg, 17 nagyság (22%) 5 mértékkel (23%) — ez a font rendje; 49,11—61,57 kg, 18 nagyság (23%) 2 mértékre (9%) — ez a mázsa rendje; együtt 54 nagyság (69 %) 9 mértékre (41 %). A nagyságrendeken belül a sor a dkg rendjén (lat) hiányos, egy tizedesig: 1,8, 2,0-2,9, 3,2-3,3, 3,6-3,7 dkg hiányzik; a kg rendjén a kisebb értéknél (font) egy tizedesig folyamatos a sor; a nagyobb értéknél (mázsa), tizedes nélkül véve, hiányzik az 51—53 és 57 kg. Az első hiány lényegtelen, az utóbbi sem jelentős. Ez pedig a differenciáltságot jelzi. Gyakoriságról nem beszélhetünk, mert az említett azonosságok mértékátvételt jelentenek, mégpedig a bécsit. 30 Bogdán 465
