Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
mérőszám között az a különbség, hogy a fajsúly tömör anyagra vonatkozik, a térfogatsúly pedig a teret többé-kevésbé lazán kitöltő anyagra. A természettudományi lexikon így fogalmaz: szilárd anyagok egységnyi térfogatú mennyiségének a súlya. Likacsos vagy szemcsés (darabos) anyagok esetén nem azonos a fajsúlylyal, mert ebben az esetben a szilárd test makroszkopikusan egységnyi térfogatában mikroszkopikus üregei között levegő is van. Minél lazább az anyag, annál kisebb a térfogatsúlya. A por alakú cementté 1200, a gabonáé 750, a kerti földdé 700 kg körül, ha 1 m 3 térfogatra mérik. Ez utóbbi ma az általános térfogategység. A térfogatmértékeknél ez alapon néhány esetben már számoltam térfogatsúlyt (ld. 4), de a feltételezések okozta bizonytalanság miatt meghagytam térfogatmértéknek azokat, a súllyal csupán a nagyságot akartam jelezni. Hasonló a helyzet a térfogatmértékeknél literben kapott adatoknál, egyes esetekben ott is számoltam súlyt. Ez esetben a térfogategység a liter volt. Ha ez 100 liter, vagyis hektoliter, akkor hektolitersúlyt kapunk. Ez ugyanis valamely anyag 100dm 3 =1001 = l hl térfogatára jutó súlya kg-ban. Tehát ez is térfogatsúly. Megismétlem: mivel az említett esetekben a két tényező (térfogat és súly) közül csak az egyik volt történetileg adott, a másik számított, így a kapott hányados bizonytalan, ezért itt nem sorolom fel ezeket, az érdeklődő a 4. fejezetben, illetve a 10.4 táblázatban megkeresheti magának. E fejezetrészben csupán azon adatokat közlöm, amelyeknél mindkét tényező történetileg adott. Ez a helyzet azonban — kevés kivétellel — a gabonánál található csupán, de ez érthető is (vagyis hektolitersúlyt kapunk). Azon azonban csodálkozhatunk, hogy ezt a korszerű mérésmódot már 1579-ben alkalmazták, 273 a 17. sz. vége óta esetenként, 1790 óta pedig rendszeresen éltek vele, mint később meglátjuk. Az adatokat pozsonyi mérőben és bécsi fontban adták meg, vagyis azt, hogy 1 pozsonyi mérő hány bécsi font az adott gabonafajtából. Az utóbbit a vonatkozóértékekkel átszámolom kg-ra, majd az adott pozsonyi mérő értékkel belőlük hektolitersúlyt számolok. Az ismétlés kerülés érdekében elöljáróban közlöm az értékeket. A bécsi font a jelen adattartományban 1756-ig 0,5612 kg, 1756-tól pedig, 0,56 kg (ld. 5.5.4), a pozsonyi mérő az adattartományban 1696-ig 53,72 kg 1697—1806 között 62,08 kg, 1807—1813 között 53,72 kg, 1813-tól pedig 62,08 kg (ld. 3.3.26.45). Az adatsor pedig ez lesz: a kelet, a hely vagy a szerv neve, a gabonafajta, az 1 pozsonyi mérő kg súlya, a hektolitersúly, temészetesen kg-ban. 1695. Haditanács, búza 41,53—90,78, rozs 41,81—77,83. 274 — 1716. Baranya, búza 46,57—75,02. 275 — 1725. Károlyi Sándor naplója, búza 44,12—71,13, árpa — 34,38—55,38, zab 20,90—32,66. 276 — 1790—1818., 1821., 1837. kamarai birtokok, hivatkozott tanulmányom alapján, Északnyugat-Magyarország — DélMagyarország — országos gyakorlati átlag rendben, most csak a hektolitersúlyt közlöm, mivel a pozsonyi mérő adatot a cikkben már közöltem: búza 72,10— 78,00—75,10, kétszeres 65,00—71,30—68,10, rozs 64,70—70,20—67,90, árpa 54,90—57,80—56,20, zab 38,60—45,50—42,20, kukorica 52,10—76,20, köles csak délen 70,90. 277 A továbbiakban a pozsonyi mérő súlyát ismét adom. — 1792. Pest város, búza 48,16—77,38, rozs 44,80—73,16. — 1792. Pozsony város, búza 47,00—75,43. 278 — 1810. Pankl, búza 45,36—73,07, rozs 42,00—67,65, árpa
