Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
Nagyságával többen is foglalkoztak. Salamon 1 / 2 márka vagy 32 budai lat, illetve 0,4303 kg nagyságot ad, 39 Kováts ugyanazon viszonnyal 0,49 kg-t, 40 Sólyom szintén, 41 Kubinyi viszont azonos viszonyszámmal 0,2455 kg nagyságot. 42 Pedig Hóman véglegesen tisztázta a nagyságát. Szerinte Budán a 16. sz. közepétől a 17. sz. végéig egy török eredetű, de 32 latra osztott, 0,6111 kg nagyságú budai font dívott, mellette egy kb. felényi kis font, míg a törvényes budai font 1686-ig szintén 32 latos, 0,4911 kg volt; 1686—1727 között 0,4988 kg nagyságban élt, s 1727-től lett — s maradt a 19. sz. közepéig — ismét az eredeti 0,4911 kg-os nagyság. 43 Ez már természetesen nem országos mérték. A tétel tehát összetett: 1 budai foni' = 32 budai lat = helyi, majd 1405-től országos 1686-ig és helyi 1727— 19. sz. közepe között = 0,4911 kg, helyi 1686—1727 között=0,4988 kg, helyi, hódoltsági a 16. sz. közepétől a 17. sz. közepéig =0,6111 kg. A vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.5.6 Debreceni (Bihar). Nyilván létezett 1471-ben, amikor a város mázsatartási jogot kapott, (ld. 5.15.7). Nagyságát csak viszonyszámként ismerhetjük a tanács 1554. évi határozatából: V 120 helyi mázsa. 44 Többet ér a következő adatunk. 1692-ben 120 debreceni font tett 1 bécsi mázsát, 45 vagyis 100 bécsi fontot (ld. 5.15.4), így 1 debreceni font = 0,833 bécsi font, s ennek értékével: 0,561 22 kg (ld. 5.5.4). így a tétel: 1 debreceni font = 5 / 6 bécsi font = 0,4675 kg. 5.5.7 Eperjesi (Sáros). Dívott 1674-ben. 46 1790-ben 28 eperjesi font az 25 bécsi font volt, 47 vagyis 1 eperjesi=0,893 bécsi font, annak értékével 0,56 kg (ld. 5.5.4). 1 eperjesi font = 0,893 bécsi font=0,50 kg. 5.5.8 Erdélyi. 16—17. sz.-i országgyűlési végzések útján alakult a kolozsvári súly, így a font erdélyi mérték lett (ld 5.5.11), de csak az 1680-as években kezdik inkább alkalmazni az erdélyi jelzőt. Átalakulásakor hozza magával a 20 latos nagyságát (ld. 5.11.5), de a mázsa viszonyszáma a 140-ről 144-re emelkedik (ld. 5.15.7). 1687-ben Bethlen Miklós jelentése szerint 1440 erdélyi font tett 1000 bécsi fontot, 48 vagyis 1 erdélyi = 0,6944 bécsi font, annak értékével: 0,5612 kg (ld. 5.5.4) az 0,3895 kg. Az 1688. évi vectigálból azt tudjuk meg, hogy 1 / 144 mázsa. 49 Az 1689. évi országgyűlési végzés szerint 144 erdélyi font az 100 bécsi font, vagy egy mázsa, 50 így az előbbi nagyság. 1690 körül aztán mértékrendezésre kerülhet sor, változik a viszony, változik a nagyság. Az 1714. évi vectigál szerint 1 erdélyi font az 32 erdélyi, illetve 25 3 / 5 bécsi lat, illetve 125 erdélyi font tesz 100 bécsi fontot vagy 1 bécsi mázsát, 51 így 1 erdélyi font = 0,8 bécsi font, annak említett értékével ez 0,5612 kg, illetve a bécsi lat értékével: 1,7538 l(d. 5.11.3) az erdélyi font, 0,4489 kg. És újabb rendezés 1721-ben: bevezetik a bécsi súlyrendszert (ld. 2.42.21), változik a viszony és a nagyság, de a 32 lat marad, annyi a bécsi font is, amelyiknek az értékét: 0,56 kg (ld. 5.5.4) átveszi, s ez marad a korszak végéig. így a tétel: 1 erdélyi font=kb. 1680-tól kb. 1690-ig 20 erdélyi lat=0,3895 kg, kb. 1690-től
