Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
— így a font — terjedt el, s Haugwitz 1756. évi útijelentése szerint a nagyobb városainkban a bécsi súly, a font dívott. 26 A bécsi font nagyságát — a többi súlymértékkel együtt — aztán Mária Terézia 1756. évi rendelete pontosította, s a változatlan 32 bécsi latos viszony mellett 0,560 06 kg nagy lett, 27 és pontosan ezt a nagyságot állapította meg az 1871. évi osztrák métréktörvény, 28 ugyancsak a hazai 1874:8. tc. is (ld. 2.42.1). A 18. sz.-tól egyre gyakoribb, viszonyszámot is közlő forrásokat nem érdemes idézni, a 19. sz.-i irodalmi adatokat sem, hiszen a nagyságot már ismerjük, de azt meg kell említeni, hogy az 1843. évi mértéktörvény tervezet a súlymértékeknél is a bécsi rendszert, így a bécsi font alkalmazását javasolta, 29 de ez nem valósult meg, ezt csak az 1854. évi mértékhitelesítési szabályzat vezettette be. 30 A tétel tehát: 1 bécsi font=32 bécsi lat=a 16. sz. végéig 0,5558 kg, a 17. sz. elejétől 1756-ig 0,561 22 kg, 1756—1871 között 0,560 06 kg. Általános—országos mérték lett, A vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.5.41 Bécsi vám. Az 1851. évi osztrák általános vámtarifa-rendelet vezeti be, nálunk is, ezt a nemzetközi kereskedelemben már dívó méterrendszer felé néző, mert tizesrendszert alkalmazó és kg-ra váltó mértéket, 31 beszereztetvén etalonjait is. 32 A rendelet szerint: 1 bécsi vámfont=3Q bécsi vámlat=26,56 bécsi lat=0,50kg. Általános mérték, a vonatkozó súly mértékrend szer tagja (ld. 2.26.3). 5.5.42 Bécsi gyógyszerész. Csupán megemlítem ezt a sajátos mértéket. Rudolff szerint 1532-ben 28 bécsi lat. 33 Később változott a viszony, s vele az érték, s nagyon valószínű, hogy a régi gyakorlatot állapít meg, illetve pontosít Mária Terézia 1761. évi rendelete, amelyik többek között megszabta, hogy e mérték 3 / 4 bécsi kereskedelmi font, illetve 25 bécsi kereskedelmi lat legyen, saz 1871. évi mértéktörvény is ezt, illetve a megfelelő nagyságot állapítja meg. 34 Eszerint tételezem: 1 bécsi gyógyszerész font= 3 / i bécsi kereskedelmi font=24 bécsi kereskedelmi lat=0,420 45 kg. 5.5.5 Budai (Pest). Létezését a 14. sz.-ból ismerjük. 35 Az 1403—39 között keletkezett budai jogkönyv 30 fontot 1 / 4 mázsa nagyságban említ. 36 Az 1405. évi törvény, a többi budai mértékkel együtt, ezt a meg is nevezett mértéket rendelte országos használatra (ld. 2.42.1). Az 1588. évi törvény ismét alkalmazását rendelte. 1591-ben Nagyszombatban van az etalonja, a korábbi 32 latos nagyságát ismét megállapítják, 37 s Pozsony megye alkalmazását rendeli is. 38 Az 1655. évi törvény azonban átvált a budai rendszerről a pozsonyira, a kettőt mindenben egyezőnek mondva (ld. 2.42.1). Ez azonban a font esetében sem volt igaz, ezzel viszont a budai font országos érvénye megszűnt, mégis terjedt. A török uralom alatti Budán azonban más nagyságú font keletkezett, s a hódolt területekre is hatott. A budai jelző esetében tehát nagyon kell vigyáznunk, melyik is az. A felszabadult Budán rendezik a mértékeket, a font a régihez közelítő értékű lesz, de csak az 1720-as években kapja eredeti értékét — meglátjuk a továbbiakban.
