Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
fonalat ugyanis a motollán rendezik további egységekben: a szálat a motolla ágaira feltekerve alakítják az igét (ld. 4.13), illetve a pászmát (ld. 4.34), ezekből pedig, vagy közvetlenül az igéből a matringot. 239 Vagyis ez a fonalnak a legnagyobb, így kereskedelminek is nevezhető egysége. Nagyságát vagy az előbbi egységekkel, vagy a súlyával határozták meg. Hasonló egység a darab (ld. 4.7). A 16. sz.-bólcsak mértékkénti használatára vannak adataim, 240 nagyságára nincs; 1671-ben Makovicán (Sáros) a „ferezetett cerna"-ból 36 matring tett 13 fontot, 241 vagyis 1 matring mosott szál=0,36 bécsi font, annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) ez 0,20 kg. 1692-ben Pozsonyban a kereskedőnél vett 9 matring selyem 9 lat volt, 242 vagyis 1 matring selyem=l lat. Pozsonyi latot csak a 18. sz.-bólismerünk (ld. 5.11.8), így a bécsit számítom (ld. 5.11.3), vagyis 1,75 dkg. Korszakomból több nagyságadatom nincs. Fonalmértékkel való meghatározására (a Néprajzi Lexikon ezt a címszót sajnálatosan kifelejtette) Szolnokynak említett, e századi, Nógrád, Borsod, Heves megyékben végzett kutatásainak eredménye áll rendelkezésünkre. De talán a szokás hosszéletűsége és a hagyomány megtartó ereje alapján feltehetjük, hogy a 19. sz.-ban is hasonló volt a helyzet. Eszerint 1 matring az 5 vagy 10 pászma (ld. 4.34), illetve 100 vagy 200 ige (ld. 4.13), ami 300 vagy 600 szálat jelent. 243 Az elégtelenségre való figyelmeztetéssel írom a tételt: 1 matring=0,36 bécsi font =0,20kg mosott kenderszál; = 1,75 dkg selyemszál; = 5, 10 pászma = 100, 200 ige=300, 600 kenderszál. 4.30 MÉSZMÉRTÉK 4.30.1 Általában. Többféle fajtája dívott részint az égetett, részint az oltott mész részére, az utóbbi edény, így lényegében űrmérték, az előbbinek keretes fajtája is dívott. Nem tudván szétválasztani, a térfogatmértékekhez soroltam együtt. A latin szövegben mensura calcis, a németben Kalkmass. Több alegységét ismerem. 4.30.2 Bányavárosi. Tierenberger 1775-ben a többi bányamértékkel együtt ezt is megvizsgálta és megállapította, hogy 7073 bécsi köbhüvelyk. 244 Paulinyi tanulmányában azonban bizonyítja, hogy a táblázat adatait annak idején rosszul számították ki, s a rajz alapján megállapítja, hogy a csöbör alakú mérték felső átmérője 18 1 / 2 bécsi hüvelyk, az alsó 16, a magassága pedig 18 hüvelyk, így az űrtartalma 4211 bécsi köbhüvelyk, illetve 76,97 l. 245 De Paulinyi is rosszul számolt, mert az előbbi adatok alapján az űrtartalom 4209 bécsi köbhüvelyk, így annak értékével 18,2746 cm 3 (ld. 4.22.2), 76,91 1 a helyes érték: 1 bányavárosi mészmérték=4209 bécsi köbhüvelyk — 76,91 1. 4.30.3 Bécsi. Elsőnek Pethe említi 1829-ben, de részben téves adatokkal. 246 Littrowszerint 1844-ben 2 1 / 2 bécsi mérő, 247 annak értékével:61,486 1 (ld.3.3.26.8), 153,721. Bleibtreu szerint 1861-ben szintén ennyi, 248 Schmidt szerint 1870-ben
