Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

adataim. A Nádasdiék zalai birtokán 1551-ben és 1553-ban 1 kötés len az 20 marok (ld. 4.28) volt,

217 1557-ben viszont 10 marok.

218 Az 1714. évi erdélyi vectigálban vámegység a kötés, de nagyságát nem határozza meg.

219 Szentmártonban (Turóc) 1752-ben a jobbágyasszonyoknak 1 kötés kenderbó'l 10 öl szövetet kellett szőniük,

220 az öl átlagértékével: 1,7 m

221 17 m textília ez, de a szélességét nem ismerjük. Erdélyben 1837-ben pedig a nyűvött kenderből 1 kötés az 10 ázat (ld. 4.4) volt.

222 Általános mértéknek tűnik, de értelme tág, a viszonyszámok viszont a tizes rendszert alkalmazzák, s így mintha utalna a darabmérték mivoltra (ld. 6.10) is. Tételezni is csak tágan tudom: 1 kötés =\Q vagy 20 marok len; 10 öl = 17m kenderszövet; 10 ázat nyűvött kender. 4.24 KÚP A történeti-etimológiai szótár nem ismeri, a kupa jelentésnél sem. Adelung szerint só-hordó, mint a sómérték jelentésű Kufe — illetve a kor ortográfiájaval kuf — átvétele mássalhangzó hasonulással. Kizárólag Sopron és Nyitra megyében találkoztam vele. Osztrák mérték. Nádasdiék vásároltak 1544—45-ben egy-egy „kvf", „kup" sót,

223 1568-ban jelzőt is tettek hozzá, vettek egy „becsy kup" sót.

224 1574-ben Sellyén (Nyitra) vásároltak „kueff, kwff" sót.

225 1597-ben a keresztúri (Sopron) leltárban találunk egy „kuff" sót,

226 Kapuváron (Sopron) is.

227 Végül: Galgócon (Nyitra) 1616-ban vásároltak 50 „Beczy Kuff" sót.

228 Ez a kúp az osztrák tengeri főtt só mértéke.

229 Nagyságára nincs adatom, feltehetően kisebb hordó volt. — Tengeri sót egyébként Lengyelországból is hoztunk be, már a 16. sz.-ban.

230 Az 1697. évi vectigál szerint „vasculum"-ban forgalmazták,

231 s ez esetleg lehet a kúpnak megfelelő mérték. A 18. sz.-ban aztán a tengeri sót űrmértékkel mérték, s a helytartótanács 1770-ben megpróbált úgy intézkedni, hogy e sót a jövőben ne iccénként, hanem — ahogyan az „egyszerű nép számára" is könnyebb — fontonként, súlyra árusítsák.

232 A tengerparti sókamarákban azonban még 1781-ben is a mérő volt e só mértéke.

233 4.25 KUPAC A szerbhorvát és szlavón eredetű, csomó, rakás jelentésű szó átvétele, a történeti-etimológiai szótár szerint, magyarul elsőnek 1791-ből ismeri. E jelentésében sokféle anyag mértéke lehet. Mérték mivoltára egyetlen adatom van. Székesfehérvárott (Fejér) 1858-ban a nád a mérték,

234 eszerint írom a tételt: 1 kupac = 30 kéve nád.