Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

tűnik, hogy egyes mértékek nevükben e viszonyra utalnak: a fertály és a kvartále, a negyed, az oktály, a nyolcad, s ide sorolhatnánk a közkeletűen negyed mérték­nek gondolt vékát is. Csakhogy a gyakorlatban ilyen általános összefüggés nincs, csak mint konkrét rendszer tagjaival találkozhatunk, s nemegyszer más a viszony­száma, mint neve után vélnénk (ld. 3.3.9, 3.3.22, 3.3.29, 3.3.37). A bécsi rendszer kétféle. Az egyik a közkeletűen használt és ismert kiskeres­kedelmi. Ennek alapegysége a mérő, a legnagyobb egység, s belőle felezőrendszer­rel jön sorra létre a kisebb egység: 1 / 2 , 1 / a , 1 / 1G , 7 32 , 1 / 5i , 7 128 mérő, de csak az első három tagnál utal a név e viszonyra: halbe, viertel, achtel. Az idő folyamán többször változott, amennyiben változott a mérő nagysága, úgy a töb­bié is (a viszonyszám persze állandó). A nagykereskedelmi rendszer is tagol idő­ben, a mérő nagyság-változás módosítja nagyságukat. Az ismertetésnél — a híg mértéktől eltérően — meg kellett hagynom a német neveket, mert a metzen=mérő közismert jelentésen kívül a többit magyarul, illetve magyar fordításban ilyen ér­telemben mértéknévként nem használták, s hogy kivétel ne legyen, a mérőt is meghagytam német nevén. Meg kell jegyezni még azt is, hogy a kiskereskedelmi rendszer sorolt tagjaival a köznapi gyakorlatban nálunk nem, csak mértékegység vizsgálatoknál találkozunk, közkeletű csak a legnagyobb tag: a bécsi mérő, de éppen az elvi alkalmazás miatt, továbbá összehasonlítási alapnak szükségesnek tartom a rendszert egészében ismertetni. A kiskereskedelmi rendszer a bécsi mérőn keresztül nálunk is általános—országos lett, a nagykereskedelmi pedig Nyugat- és Északnyugat-Magyarország német nyelvterületein dívott — (a részletekre ld. 3.3.17.2, 3.3.26.8, 3.3.30.2 és jegyzet). 5 Kiskereskedelmi: Az 1592-ig terjedő időszakot nem részletezem, csak a metzen-mérő értékét köz­löm: 42,28 1, ugyanis alig tér el a következő korszak mérő-nagyságától: 42,18 I. A 0,11 különbséget az osztrák kutatók kellően nem magyarázták, úgy vélem, a számítások torzulása lesz, de azért így kell számolni vele. 1593—1638 Mérték Becher Futter­massel Kleines massel Müller­massel Achtel Viertel Halbe Metzen 1 Becher 1 0,3295 Futtermassel 2 1 0,6590 Kleines massei 2 1 1,3181 Müller­massel 2 1 2,6362 Achtel 2 1 5,2725 Viertel 2 1 10,545 Halbe 2 1 21,09 Metzen 2 1 42,18

Next

/
Oldalképek
Tartalom