Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

70,0—79,91 között 23 eset (7,5%) 13 nagyság (5,9%) 4 mértékkel (10,8%), ebből azonos 3 nagyság (23,0%) 4 mértékkel (100,0%), egyedi 10 nagyság (77,0%) 2 mértékkel (50,0%) a 10 literes közön. 80,0—94,91 között 31 esete (10,2%) 16 nagyság (7,3%) 8 mértékkel (21,6%), ebből azonos 3 nagyság (18,7%) 6 mértékkel (75,0%), egyedi 13 nagyság (81,3%) 4 mértékkel (50,0%) a 15 literes közön. 95,0—109,9 1 között 8 eset (2,6%) 8 nagyság (3,6%) 4 mértékkel (10,8%), azonos nincs, valamennyi egyedi a 15 literes közön. 110,0—124,91 között 32 eset (10,5%) 9 nagyság (4,1%) 5 mértékkel (13,5%), ebből azonos 1 nagyság (11,1%) 4 mértékkel (80,0%), egyedi 8 nagyság (88,9%) 5 mértékkel (100,0%) a 15 literes közön. 125,0—139,9 1 között 7 eset (2,3%) 5 nagyság (2,2%) 3 mértékkel (8,1%), ebből azonos 2 nagyság (40,0%) 3 mértékkel (100,0%) egyedi 3 nagyság (60,0%) 2 mértékkel (66,6%) a 15 literes közön. Már így is érzékelhető a koncentráció, de a sűrűsödést még jobban megállapíthatjuk, ha ez adatsor alapján az 1 nagyságra jutó mértéket, illetve az 1 mértékre jutó nagyságot, valamint az 1 liter űrtartalomra jutó nagyságot és mértéket kiszámítjuk. Az előbbi sorrendben a 12 tétel eredménye ez: 1 nagyság = 1,0 mérték 1 mérték = 1,0 nagyság; 1 1=0,4 nagyság=0,4 mérték. 1 nagyság = 0,4 mérték, 1 mérték=2,5 nagyság: 1 1 = 1,0 nagyság=0,4 mérték. 1 nagyság = 0,4 mérték, 1 mérték=2,3 nagyság; 1 1 = 1,4 nagyság=0,6 mérték. 1 nagyság = 0,5 mérték, 1 mérték=2,0 nagyság; 1 1=1,2 nagyság=0,6 mérték. 1 nagyság = 0,6 mérték, 1 mérték = 1,6 nagyság: 1 1 = 1,3 nagyság = 0,8 mérték. 1 nagyság = 0,2 mérték, 1 mérték=4,5 nagyság; 1 1 = 1,8 nagyság = 0,4 mérték. 1 nagyság = 0,4 mérték, 1 mérték = 2,l nagyság; 1 1=1,7 nagyság = 0,8 mérték. 1 nagyság=0,3 mérték, 1 mérték=3,2 nagyság: 1 1 = 1,3 nagyság=0,4 mérték. 1 nagyság=0,5 mérték, 1 mérték=2,0 nagyság; 11 = 1,0 nagyság = 0,5 mérték. 1 nagyság = 0,5 mérték, 1 mérték=2,0 nagyság; 1 1=0,5 nagyság=0,2 mérték. 1 nagyság=0,5 mérték, 1 mérték=l,8 nagyság; 1 1=0,6 nagyság = 0,3 mérték. 1 nagyság=0,6 mérték, 1 mérték = l,6 nagyság; 1 1=0,3 nagyság=0,2 mérték. Ezen adatsor alapján a nagyság és a mérték sűrűsödése, valamint a differenciáltság szempontjából a következő csökkenő sorrendet állapíthatjuk meg, figyelmeztetve arra, hogy 12—1001 között 1—1 liter, 100—1301 között 1—5 liter hiány is van: 50,0—59,9 70,0—79,9, 60,0—69,9, 20,0—29,9, 30,0—39,9, 80,0—89,9, 40,0—49,9, 15,0—19,9, 110,0—124,9, 95,0—109,9, 125,0—139,! 11,0—14,91 űrtartalommal. A gyakoriságot vizsgálva, csak a 10 eseten felülieket vehetjük figyelembe, 5 ilyen nagyságunk van (2,2%) 10 mértékre (2,7%). Ezek a gyakoriság csökkenő rendjében : 62,08 1 (46,56 kg) 24 esetben (7,9%) 6 mértékre (16%), ez a nagy pozsonyi mérő nagysága; azonosan 24 esetben (7,9%) a 124,161 (93,12kg) 4 mértékkel (11 %), ez 2 pozsonyi mérő; 31,041 (23,28 kg) 21 esetben (6,9%) 4 mértékkel (11 %), 14 ez a nagyszombati mérő, illetve fél pozsonyi mérő nagysága; 93,121 (69,84 kg) esetben (4,6%) 5 mértékkel (13%), ez a második kassai köböl vagy másfél pozsonyi