Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.38 WECHT Nincs magyar megfelelője e német mérték nevének. Kizárólag Budán, 1403— 1439 között keletkezett, 1453-ban kiegészített jogkönyvben fordul elő, az őrlés és a sütés normáinak a szabályozásánál. Megállapítják azt, hogy 1 gerla (ld. 3.3.13) gabonából 7 wecht liszt és 3 wecht korpa lesz, s hogy 4 wecht lisztből 1400 db 20 latos zsömlyét, 3 wechtből 660 db 40 latos kenyeret kell sütni. 1435 Lehet számolni. Salamon már próbálkozott vele, s úgy találta, hogy 1 wecht — amit tévesen vékának nevez — 140,021. 1436 Valamit tévedett. Ha a fenti adatokhoz a budai lat értékét — 15,35 g (ld. 5.11.4) — és a liszt térfogatsúlyát — 1 1 =0,58 kg, illetve 1 kg = = 1,72 1 1437 — hozzátesszük és számolunk — a terjedelmes számítás közlésétől el kell tekintenem —, akkor a budai száraz icce értékével 1,0491 1 (ld. 3.3.17.3) egészítve írható a tétel: 1 wecht (Budán)=V 10 gerla=150 budai száraz icce = 157,55 1, illetve 91,60 kg liszt. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.2). 3.3.39 ÖSSZEFOGLALÁS 3.3.39.1 Általában, mértékkészlet. Ismételem a figyelmeztetést: bizonyosan több mérték és több alegység alkotta a száraz űrmérték készletét, mint amennyit sikerült feltárnom, de az is bizonyos, hogy a feltárt adatok reprezentálják a mértékállományt. A megismert készlet: 37 mérték, ebből 12 mértéknél (32%) 336 alegység. A differenciáltság természetesen itt is jellemző, a készletnövekedés azonban a 16. sz. után megáll, lassú integrálódás tapasztalható. Több esetben, ha névben nem is, de nagyságban hat a pozsonyi, törvény szabta rendszer. A 19. sz. közepén a bécsi egységesít, de csak a méterrendszer integrál véglegesen. 3.3.39.2 Az eredet problémája a híg űrmértékével azonos, nem ismétlem a mondottakat, oda utalok (ld. 3.2.32.2), és figyelmeztetek arra, hogy 10 száraz mérték egyúttal híg mérték is volt, ezek: akó, csöbör, fertály, hordó, icce, köböl, kvartále, oka, oktály, pint.^ A 37 mértékegységből 4 eredete bizonytalan (11%), ezek: fertály, kvartále, oktály, vassas. 17 mértéket véltem hazai eredetűnek (46%), ezek: abrakmérték, aszaltgyümölcs-mérték, becsű, csapó, csöbör, csötört, finak, fuka, gubacsmérték, hordó, hüvelyesmérték, icce, köböl, lisztmérték, pint, szapu, vajtó, közülük a köböl és a szapu lehet ősi. Külföldi lenne 16 egység (43%). Közülük 7 mérték németosztrák eredetű (44%): gerla, malter, mérő, mut, strich, vanna, wecht; szláv-horvát 6 egység (38%): akó, galeta, korec, kupljenik, lukna, véka; török 3 egység (18%): kila, oka, sinek. 3.3.39.3 Metrikusan a készlet: 303 eset 218 nagyságban a 37 mértéknél, így 1 nagyságra jut 0,17 mérték, illetve 1 mértékre jut 5,89 nagyság. Ebből 135 esetben (45%) azonos 35 nagyság (16%) a 37 mértéknél — 1 nagyságra jut 0,94 mérték,
