Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.3.31 SÍNEK Schwartner, aki 1798-ban elsőnek említi, „Schineck" írásmóddal, ezt az akkor Temesvárott, korábban a Temesi bánságban dívó mértéket, azt írta, hogy a neve után ítélve valószínűleg török eredetű, mint a kila és a kantár.

1170 Lehetséges, de mivel egyetlen magyar, török, német, horvát, más szláv, latin szótárban sem találtam, Vlajinac sem ismeri, s a következőkben idézendők sem adnak vonatkozó felvilágosítást, a szó és a mérték eredetét nem magyarázhatom, a nevet pedig fonetikusan írtam. Schwartner az említett időben, helyen 80 oka nagyságát közli, ami annak értékével: 1,5521 (ld. 3.3.28), 124,161 ez. Jáckel 1828-ban. ugyancsak Temesvárra vonatkozóan ugyanezt írja, de mivel nála 1 pozsonyi mérő az 40 oka, a sinek 2 pozsonyi mérő,

1171 annak értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45) pedig az előbbi nagyságot kapjuk. Leuchs 1834-ben ugyanezt írja.

1172 Niemann viszont ugyanaz évben 40 okás nagyságot, illetve 1/2 sínekre 53

3

/

16 1 nagyságot ad,

1173 ami az előzőnek ellentmond. Fényes 1842-ben már három típusát ismeri: 1 nagy sinek = 80 oka = =2 pozsonyi mérő, 1 közép sinek = 60 oka = lV

2 pozsonyi mérő, 1 kis sinek = = 50 oka = lV

4 pozsonyi mérő,

1174 vagyis az említett értékekkel sorra 124,10, 93,12, 77,601. 1843-ban a Vademécum és Bocsor egyezően a három típusra az előbbi pozsonyi mérős nagyságot adják, de a kis sínekre 40 okát írtak,

1175 az utóbbi azonban nyilvánvaló tévedés. Végül Rumler 1849-ben ismét a Fényes-féle adatsort adja.

1176 A tétel tehát: 1 nagy sinek=2 pozsonyi mérő = 124,16 1, illetve 93,12 kg, közép sinek = lVa pozsonyi mérő=93,121, illetve 69,84 kg, kis sinek = 1V

4 pozsonyi mérő = 77,601, illetve 58,20 kg búza. 3.3.32 STRICH Adelung szerint német űrmérték, eredetileg valamilyen „levont", tehát csapott mérték mennyiségét jelentette. Schalk megerősíti ezt a feltevést a tetézett és csapott mérésadatokkal, illetve a Kaufstrich és Glattstrich fogalmakkal.

1177 Magyar neve nincs, meghagytam a németet. Nálunk csak lisztmértékként fordult elő, akkor is kivételesen. Kováts a 15. sz. közepi pozsonyi számadásokban, harmincadnaplókban talált a lisztnél strich mérték alkalmazást.

1178 Pozsony város jogkönyvének a 16. sz.-i részében az őrlésnorma megállapításakor megszabták, hogy hány strich legyen egy-egy lisztfajtából, s így 1 mutnak összesen 45 strich lisztet kellett adnia.

1179 A nagyság-megállapításra semmi támpont, így kényszerülök Geyer bécsi adatát kölcsönözni, hogy tájékozódjunk. Szerinte 1 strich=40,75 1 liszt,

1180 ami a liszt említett értékével: 0,58 kg az 23,64 kg lesz. Ha Noback 1879. évi adatát összevetjük vele, kicsit soknak találjuk. Nála ugyanis 1 strich liszt (a minőség átlaga) 34,75 bécsi font,

1181 annak értékével: 0,56kg (ld. 5.5.4), 19,46 kg, s az előbbi liszt értékkel (természetesen fordítva) számolunk 33,55 kg az eredmény. Más lehetőség azonban nem lévén, kételkedve ugyan, de elfogadom Geyer adatát. Természetesen kérdőjelezve írom: 1 strich (Pozsonyban) =40,75 1 ?, illetve 23,64 kg ? liszt. 23 Bogdán 353