Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.26.6 Bazini (Pozsony). Lederer a később tárgyalandó 1586. és 1590. évi P/a pozsonyi mérős viszony alapján, saját értékével számolva 93,791 nagyságot ad. 789 A viszony jó, az értéket majd javítom. Első említését 1345-ből ismerem. 790 1586-ban 50 bazini mérő az 75 pozsonyi mérő volt, 791 vagyis 1 bazini = 1,5 pozsonyi mérő, annak értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45), 93,12 1, illetve 69,84 kg búza. 1590-ben a kamara ugyanezt a viszonyt állapítja meg. 792 Úgy tűnik, hogy 1624-ben is még ez a nagyság. 793 1639-ben nagyobb a pozsonyi mérőnél. 794 A 18. sz. elején, valószínűleg az 1715. évi törvény (ld. 2.42.1) hatására rendezték a mértékeket, csökkentették a mérő nagyságát, a pozsonyihoz igyekeztek igazítani, de ez nem sikerült. Az 1776. évi helytartótanácsi vizsgálat megállapította, hogy a 74 iccés pozsonyi mérőnél l 1 / e iccével kisebb, 795 vagyis 72,875 pozsonyi icce, annak értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 61,611, illetve 45,87 kg. A fentiek alapján pedig a tétel: 1 bazini mérő=kb. 1715-ig l 1 / 2 nagyszombati mérő = 93,121, illetve 63,84 kg, kb. 1715-től = 72,875 pozsonyi icce=61,611, illetve 45,87 kg búza. 3.3.26.7 Beckói (Trencsén). Éltek vele 1611-ben. 796 3.3.26.8 Bécsi. A nyugati határszéli városaink a kereskedelem révén már a korai századokban megismerhették, a 16. sz. kezdetétől — jelentősebben 1550től 797 — már összehasonlítási alapul is szolgált. Elsősorban a kamara gyakorlatában, 798 aztán fokozatosan terjedt s általánosuk e célú alkalmazása, esetenként konkrét használata is, elsősorban a nyugati országrészen, 799 de az előbbi lett általános. A 18. sz. közepétől kezdve a helytartótanácsi hivatalos mérték összehasonlításoknál használták, a pozsonyi mérő mellett, 800 a gubernium úgyszintén, 801 1811-től az országgyűlési bizottságok is a mértéktörvény előkészítésénél. 802 1853ban aztán a bécsi űrmértékrendelettel hivatalos mértékünk lett a pozsonyi helyett, 803 s maradt az az abszolutizmus idejében. A métertörvény előkészítésekor, majd megalkotásakor szintén összehasonlítási alapja volt a pozsonyi mérőnek, 804 így nálunk tovább is élt, mint Ausztriában, ahol az 1871. évi métertörvény megszüntette használatát. Nagysága többször változott az idők folyamán, de probléma nincs, az osztrák kutatók ezt is pontosan megállapították, 805 szerintük írom a tételt, kiegészítve a búza ismert értékével: 1 bécsi mérő=\592-\g 42,281, illetve 31,71 kg, 1593—1638 között=42,18 1, illetve 31,64 kg, 1639—1688 között=46,02 1, illetve 34,52 kg, 1688—1755 között 45,791, illetve 34,34 kg, 1756—1971 között 61,4861, illetve 46,11 kg búza. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.2, a nálunk nem dívó kisebb egységei is itt). 3.3.26.9 Besztercebányai (Zólyom). 1654-ben azonos volt a pozsonyi mérővel, 806 vagyis 53,721 (ld. 3.3.26.45), illetve 40,29 kg búza. 1679-ben ugyanekkora. 807 A század vége felé azonban rendezhették a mértékeket, mert 1715-ben 84 pozsonyi icce, 808 vagyis annak értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 70,501, illetve 52,88kg,
