Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

vei azonos kellett legyen.

315 Gyakran mégsem volt az, mint ez pl. Zala megye 1698. évi panasza be is bizonyította, s a nádornak kellett intézkedni, hogy az a proviant köböl a pozsonyival egyező' nagyságú legyen.

316 3.3.20.2 Nagyságát általában vizsgálva most is a nem alegységesíthető adatokat ismertetem, az előbbiek szélső és egyéb értékeit, jellegzetességeit a fejezetzáró összefoglalóban találjuk meg (ld. 3.3.20.127). Indításul a bakonybéli apátságra vonatkozó 1171 körül keltezett oklevél adatait kell említeni, mely szerint a gabonát azzal a nagy köböllel kell szolgáltatni, amelyet a király saját tenyerével mértékelt, s Lőrinc nevű emberrel megőrzésre Szent Mór egyházába küldte.

317 Csakhogy ez az oklevél Erdélyi szerint 1234 körül készült hamisítvány, ezt a részt azonban mint megfigyelés utáni leírást azért hitelesnek ítélte.

318 Hóman pedig hozzátette: annyit bizonyít, hogy a 13. sz.-ban egy hitelesnek tartott nagy köblöt őriztek Pannonhalmán

319 — írja tévesen Bakonybél helyett. — Szerintem is kétségtelen, hogy ezen oklevél készítésekor Bakonybélben volt egy ilyen, hagyomány hitelesítette köböl, s ez a hagyomány több emberöltős lehetett már (frissebb emléknél valami utalás lett volna rá). Elgondolkodtató viszont, hogy ez az egyetlen ilyen emlék, hogy később Bakonybélben sem említik, hogy híre sem ment az eseménynek, hogy nem lett belőle királyi köböl. Amire azt válaszolhatjuk, nagyobb a valószínűsége a megtörténtnek, mint a kitalálásának, viszont ez kivételes eset lehetett. A konkrét köböl nagyságára elsőnek a toplicai (Várasd) apátságra vonatkozó 1213. évi, de szintén hamis oklevélben találunk adatot, mely szerint a szolgáltatandó gabona mértéke 4 tenyeres köböl,

320 vagyis az átlagos értékkel: 10cm,

321 40 cm, s ez valószínűleg a magassága (ld. 3.2.14.2). 1248-ban ismétlődik ez az adat.

322 A turóci, liptói népek szolgáltatására vonatkozó 1257. évi oklevélben a köböl 4 tenyér és 2 ujj nagy,

323 vagyis azok értékével — az ujj kerekítve 2 cm

324 — 44 cm magas. 1270-ban Monyorósdon (Vas) a köböl 3 tenyér volt,

325 vagyis 30 cm. Ugyanaz évben szlavón területen 4 tenyér,

326 vagyis 40 cm. 1350-ben Polikán (Várasd) 4 tenyér és 4 ujj a köböl,

327 vagyis 48 cm nagy. A 13. sz. közepén aztán már másként is megkülönböztetik a köblöt: a helység nevével (tehát alegység alakul), bizonyítván, hogy annak már meghatározott egyedi nagysága van, s ezt a név jelzi. Elsőnek a somogyi köblöt ismerem 1264-ből.

328 A 14. sz. elejétől kezdve ez már rendszeres gyakorlat.

329 Kialakulnak a köböl kisebb részei: a fél és a negyed köböl, s a 15. sz. közepétől kezdve pl. Zágrábban már nyilvános etalonjaik vannak.

330 Ez időben pedig megkezdődik a különféle alegységek összehasonlítása, viszonyítása, nagyságuk megállapítása érdekében pl. 1444-ben a kolozsvári—egeresi köblöké,

331 a 15. sz. végén pedig a törvényes, vagyis a budai mértékre való átszámítás is, pl. 1498-ban Somlyón (Bihar).

332 A 16. sz. elejétől kezdve pedig már rendszeres mind a viszonyítás, mind az átszámítás — mint ezt az alegységeknél tapasztaljuk majd. A köböl általános nagyságát, az alegységek szélső és egyéb értékeit a fejezetzáró összefoglalóban találjuk (ld. 3.3.20.127). Csak a 18—19. sz. fordulóján alakul ki általános köbölnagyság a törvényes vagyis a pozsonyi mérővel való egyeztetés