Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

csetneki, illavai, murányi, turnisai. lí alegységnek (78%) ismerjük a metrikus értékét. A szélső érték 23,28—83,801, illetve 17,46—62,85 kg búza, ugyanott-a dráva—muraközi 315,121 nagyságot választanunk kell, mert területileg is válik. A déli részekre egyébként is jellemző a mértékek magas értéke, így valószínű, hogy a turnisai korec is ilyen nagyságrendű volt. A többi a Felvidék értéke. Az sem egységes. A nyugati felén változó az érték, a keletin 4 megyében egyaránt 31,041 (23,28 kg), ez 1

/

9 pozsonyi mérő. S éppen ez figyelmeztet arra, hogy ezek 18. sz.-i adatok, s valószínű, hogy a törvényes pozsonyi mérő hatására alakult már a korábbi változó nagyságból. 3.3.20 KÖBÖL 3.3.20.1 Általában. Híg űrmérték mivoltával már foglalkozván, a vonatkozó problémákat terminológiástól (a valószínűen hazai eredetet is) már részletesen tárgyaltam (ld. 3.2.14.1), itt csupán száraz mérték mivoltával kapcsolatos problémákat kell ismertetni. Indításul figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kezdeti írásbeliségünk latin nyelve elfedheti a mértékek hajdani magyar nevét, és sokszor egyazon kifejezést használja a különböző mértékekre, így éppen a cubulus szót is. Ez a 12—13. sz.ban a bor, sör, mézsör, méz, liszt és a gabona mértéke egyaránt, még sót is mértek vele.

305 Elsőnek (1067) híg mértékként kerül elő, láttuk, csak II. Béla 1138. évi dömösi oklevelében szerepel elsőnek száraz mértékként is,

306 aztán már rendszeresen dívik gabonamértékként, bormérték mivolta mellett. De még a 16. sz.ban sem lehetünk mindig bizonyosak abban, hogy a latin szöveg cubulusa magyarul is köböl volt-e. A vagylagozások figyelmeztetnek erre. így pl. a Thury Mihály 1574. évi levelében szereplő „cubulus seu Iwkna",

307 vagy a pozsonyi kamara 1590. évi nyugtája, amelyik „1000 sapurol avagy köböl buzarol" szól.

308 Különösen zavaró, hogy a pozsonyi mérőt gyakran pozsonyi köbölnek írják. Már a 16. sz. végén kezdődik ez,

309 de csak a 18. sz. elejétől lesz gyakoribb jelenség (ld. 3.3.26.45). Még egyazon szövegben is előfordul, hogy a pozsonyi mérő, a pozsonyi köböl és a kila megnevezést vegyesen használják, amikor pedig csak a pozsonyi mérőről van szó.

310 Említeni kell azon eseteket is, amikor az egyértelműen köböl = cubulus, mint gabonamérték, célja szerint jelzőt kap. Ilyen az ebédköböl. Elsőnek, és magyarul, az 1519. évi ónodi gabonaszámadásban találtam,

311 amikor a cséplők a cséplőrészen kívül élelmezésük helyett „ebédköböl" gabonát kaptak. Másik ilyen eset a földköbölé. Elsőnek 1611-ből ismerem.

312 S hogy mi ez, megmagyarázza nekünk a kapuvári uradalom 1686. évi utasítása: „Némely helyen földköböllel tartoznak, amikor bevetik köblöt adnak róla, minden bevetett hold földtől egy köböllel."

313 Ez a szolgáltatás alakította ki a „köblös föld" elnevezést is, amelyik ezért köblös, nem pedig azért, mert egy köböl gabonát vetnek bele, ahogyan ezt Nagypöse (Vas) 18. sz.-i urbáriuma megírta.

314 Harmadiknak említeném a ritkábban előforduló „proviant köblöt". A hadseregélelmezés céljai szolgáló „proviant házak", vagyis gabonaraktárak mértéke ez, amelyik a törvényes, vagyis a pozsonyi mérő-