Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
a már módosult, növekedett balkáni kilák terjedtek el kezdetben (ellenkező esetben a nem hódoltsági területeken is gyökerezett volna). A hódolt területeken (Mohács, Pécs, Eger, Buda stb.) a török által használt kila Fekete, Káldy-Nagy, Vass szerint 18, 20, 22, 24, 30, 32 okkás, illetve 23,04, 25,60, 28,16, 30,72, 38,40, 40,961 nagy volt. 235 Vegyük figyelembe azt is, hogy 1686-ban Kecskeméten isztambuli kilával kellett a gabonát szolgáltatniuk, 230 az pedig Littrow szerint 4,505 bécsi Achtel, 237 vagyis annak értékével:7,6859 1 (ld. 2.26.1), 34,62 1. Hinz szerint ez 20 okás, illetve 35,27 l. 238 Ezek alapján esetleg feltételezhetjük a következtőket. A 16. sz. második felében a török kila honosodott 23,04—40,96 szélső 30,301 átlag értékkel (17,28—30,72, illetve 22,73 kg). Ez a kila aztán egyrészt a helyben szokásos mértékkel, másrészt a balkáni kereskedők magukkal hozott nagyobb mértékeivel keveredve alakult tovább, a 17. sz. közepétől kezdve pedig a felszabadult területeken fokozatosan igazodott a törvényes pozsonyi mérő nagyságához, így keletkezhetett a tapasztalt pozsonyi mér ős egyezés, és így kell értékelni a következő összehasonlítást is. A metrikus szélső érték: 45,56—241,72 1. Viszont: az alsó érték és a felső három érték is inkább kivételes, a középérték tulajdonképpen a két gyakoriság. Mégpedig: 8 esetben (42%) 62,08 1 (vagyis 1 pozsonyi mérő), 46,56 kg búza, 5 esetben (26%), 124,16 1 (2 pozsonyi mérő), 93,12 kg búza a nagyság, s az előbbi az északkeleti, az utóbbi a délnyugati területre jellemző. 3.3.19 KOREC 3.3.19.1 Általában. A történeti-etimológiai szótár szerint szláv eredetű, az edény, űrmérték jelentésű korec átvétele részint szlovák, részint szlovén (karc) eredetből, elsőnek 1507-ből ismeri. Én is corecz-ként ismerem. 239 A latin szövegben corecz, coreta, corus, utóbbiak latinul ragozva is, németben Metzen, inkább vulgózva, szlovákban korcze. Ritkábban előfordul, hogy a kilát (ld. 3.3.18) vagylagosan, pl. Füleken (Nógrád) 1615ben, 240 vagy a nagyszombati mérőt (ld. 3.3.26.43) pl. Teplan (Bars) 1646-ban. 241 Kivételesen a véka helyett is található, pl. Sárosban 1690-ben, 212 a 18. sz. végén, szintén ritkán, a mérő gyanánt is, pl. Kassán 1797-ben. 243 Altalános nagyságát, szélső s egyéb értékeit majd a fejezetzáró összefoglalóban ismerjük meg (ld. 3.3.19.16). Alegységei többfélék: részint helyiek, részint megyeiek, de nagyobb területen élő is van köztük. 3.3.19.2 Abaúji. Első említését 1677-ből ismerem. 244 1783-ban V 2 pozsonyi mérő nagy, 245 annak értékével 62,08 1 (ld. 3.3.26.45), illetve a búza ismert értékével a tétel: 1 abaúji korec '=Va pozsonyi mérő=31,04 I, illetve 23,28 kg búza.
