Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

annak ismert értékével 46,56 1, illetve 34,92 kg. 1672-ben viszont a már említett kamarai mértékösszehasonlítás szerint ez is 1 nagy pozsonyi mérő,

196 vagyis az ismert érték: 62,08 1, illetve 46,56 kg. Következőleg itt is mértékrendezésre került sor, amit Honttal közösen végezhettek el (ld. 3.3.18.9). Említik 1673-ban,

197 1678-ban,

198 1680-ban,

199

1711-ben.

200 1 7 1 8-ban 1/2 kassai köböl nagy,

201 annak értékével: 124,161 (ld. 3.3.20.50), 62,081 az ismert érték. 1722-ben ugyanezt a nagyságot kapjuk,

202 Dívott 1797-ben is.

203 A tétel tehát: 1 nógrádi kila=kb. a 17. sz. közepéig 1 1

/

2 nagyszombati mérő=46,56 1, illetve 34,92 kg, kb. a 17. sz. közepétől = 1 pozsonyi mérő=62,081, illetve 46,56 kg búza. 3.3.18.12 Pesti. Első említését 1689-ből ismerem,

204 említik továbbá 1712-ben,

205 1716-ban Bankházán,

206 1716-ban Nagykátán,

207 1 733-ban Mikebudán.

208 1737ben Kalocsán 2 pozsonyi mérő,

209 vagyis annak ismert értékével 124,161, illetve 93,12 kg. Dívott 1749-ben Káposztásmegyeren,

210 1756-ban és 1759-ben Vácott és környékén.

211 A tétel pedig: 1 pesti kila=2 pozsonyi mérő= 124,16 1, illetve 93,12 kg búza. 3.3.18.13 Somogyi. Elsőnek Szenyér 1550. évi urbáriumában találkoztunk vele, de mint utólagos beírással, s lehetséges, hogy ez 17. sz.-i,

212 ezért kérdőjelezem. Annál is inkább, mert a következő említés 1692. évi: a szigeti kerületben dívik.

213 Ugyanott 1701—2-ben,

214 1720-ban Apátin,

215 1720-ban ismét a szigeti kerületben,

216 ahol 1726-ban 2 pozsonyi mérőnagy,

217 vagyis az ismert értékekkel 124,16 I, illetve 93,12 kg. Prickler a 18. sz.-ra 133,401 nagyságot ad, de bécsi mérték alapján számolt,

218 ezért téves az eredménye. A tétel pedig: 1 somogyi kila=2 pozsonyi mérő = 124,16 1, illetve 93,12 kg búza. 3.3.18.14 Szlavóniai. Vlajinac az egész balkáni területre több fajtáját sorolja, 25—30, ritkábban 46—2901 nagyságban.

219 Herkov szintén sok értéket ad, úgy tűnik a 18. sz.-ra: 2—3 Va pozsonyi mérő, illetve 124,96—233,99 nagyság között.

220 A szlavón vagy nagy kila nála 252, illetve 253 1

/

8 pozsonyi icce, illetve 210,02 és 210,95 l,

221 a helyes értékkel: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), ez 211,50 és 212,45 1 lenne. Én első említését 1722-ből ismerem.

222 Aztán már csak a 19. sz.-i adataim vannak, de viszonyszámosak. Pethe 1830-ban 3 Va pozsonyi mérő, illetve 224 pozsonyi icce nagyságot ír,

223 az utóbbi a biztosabb viszony, ennek értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117), 188,001, illetve 141,00 kg búza. Niemann 1836-ban ugyanezt a nagyságot adja.

224 Fényes 1842-ben szintén, de nála van diakóvári kila is, 4 pozsonyi mérő nagyságban,

225 az utóbbi értékkel: 52,721 (ld. 3.3.26.45), 214,881 lenne, de van pontosabb viszony is. Az 1843. évi Vademecumban a szlavón kila 252, a diakóvári pedig 288 pozsonyi icce,

226 ennek ismert értékével 211,50 és 241,721, illetve 158,63 és 181,25 kg búza. Litrow 1844-ben 24,263 bécsi Achtel nagyságot ír,

227 ami annak értékével: 7,68591 (ld. 2.26.1), 186,481, a bécsi viszonyszám ismét pontatlan, ez helyesen 188,001. Rumler szerint 1849-ben 3 régi (vagy-