Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
téke: kyla. 136 Az 1570. évi urbáriumban még palotai mensura a mérték, 137 de lehetséges, hogy már ez is kila. A német szövegben is kila marad. Néhány példa a latin szöveg vulgózására. 1680-ban Divényben (Nógrád) „metreta seu kila", 138 1689-ben Szadán (Pest) „metreta kila dicta", 139 azon évben Kékkőn (Nógrád) „kila seu cubulus". 140 Természetesen példa ez fordítva is. Jelentősebb ezeknél azonban az, hogy a 17. sz. közepétől kezdve kilának nevezik gyakran a pozsonyi mérőt, illetve fordítva. Erre is néhány példa. Ajnácskőn (Gömör) (1685-ben „kila seu metreta posiensis", 141 Nógrádban 1697-ben ugyanígy, 142 Fehérvár ott 1717-ben „posoni kila", 143 Teszéren (Hont) 1734-ben „cubulus posoniensis hic killa appellatis", 144 a bányavárosokban 1775-ben „Killa oder pressburger Metzen", 145 s még a 19. sz.-i irodalomban is találkozunk vele, pl. Luebecknél 1812-ben: „Pressburger Metzen oder Kila". 146 Vigyázni kell tehát a kila értelmezésével, lehet, hogy pozsonyi mérő az. 3.3.18.2 Nagyságám általában csak a 18. sz. közepétől kezdve van néhány adatom. 1764-ben Felső-Magyarországon 2 pozsonyi mérő nagyságú, 147 annak értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45), 124,161, illetve 93,12 kg búza. 1771-ben a déli területről írták ugyanezt. 148 Káts 1804-ben 1 / 2 kilára ad 1 pozsonyi mérőt, 149 ami ugyanaz a nagyság. Az 1843. évi mértéktörvényjavaslat viszont 3 kis pozsonyi mérő, vagyis 192 pozsonyi icce nagyságot tervezett, 150 de ez nem valósult meg. Stephens 1855-ben azt írja, hogy a kila azonos nagyságú a pozsonyi mérővel, 151 vagyis 62,081 (ld. 3.3.26.45), illetve 46,56 kg búza. A tételt tehát így írhatom: 1 kila általában = \ vagy (és inkább) 2 pozsonyi mérő=62,08, vagy 124,161, illetve 46,56 vagy 93,12 kg búza. A szélső és egyéb értékeket az összefoglalóból ismerjük meg (ld. 3.3.18.16). A helyi nagyságokat az alegységeknek kell megmutatniuk, csakhogy e mértéknél ritkán alkalmazták a helység jelzőjét, gyakoribb, hogy a megye nevét írták. Én is így tárgyalom őket, mint megyei mértékeket. 3.3.18.3 Bácsi. Első említését 1686-ból ismerem. 152 1849-ben Rumler szerint 120 oka, illetve 187,4 1 volt, 153 ez a nagyság azonban 3 pozsonyi mérő, ami a helyes értékkel: 62,081 (ld. 3.3.26.45), 186^241, illetve 139,68 kg búza. És ugyanezt a nagyságot adják a 19—20. sz. fordulóján is. 154 Tehát a tétel: 1 bácsi kila=3 pozsonyi mérő = 186,24 1, illetve 139,68 kg búza. 3.3.18.4 Baranyai. Első említését Mohácsról ismerem 1547-ből. 155 Említik 1688., 1696. években a megyében, 156 1709-ben Vörösmártonban, 157 1710-ben a megyében, 158 1715-ben Pécsett, mikor is mint megyei mérték 2 pozsonyi mérő nagy, 159 vagyis annak említett értékével 124,261, illetve 93,12 kg. Említik a megyében 1716—19-ben, 160 az 1727—28. években. 161 így a tétel: 1 baranyai kila = 2 pozsonyi mérő = 124,16 1, illetve 93,12 kg búza.
