Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.3.17.2 Bécsi. Az osztrák kutatók érdemben nem foglalkoztak a száraz iccével, annak nagyságával, a két icce viszonyával, így csak kerülő' úton kapunk adatokat. A Cziráky-féle 1819. évi összeírás alkalmával többek között vizsgálták a pozsonyi és a bécsi mértékek, így az icce és a pint viszonyát is, s ez alkalommal megállapították azt is, hogy a híg és a száraz icce nem azonos, s hogy mi a kettő közötti viszony. A bécsi köbláb és köbhüvelyk mértékekkel végzett számításaikat felesleges részletesen közölni, a lényeg az, hogy egyforma az eredmény: 1 bécsi száraz icce= 1,0866 bécsi híg icce,

114 így annak értékével: 0,707 36, kerekítve 0,70741 (ld. 3.2.11.15) a száraz icce az 0,7686 1, illetve az említett búza értékkel 0,5766 kg. S ha most azt vesszük figyelembe, hogy a híg icce 0,70741 nagysága 1569-től dívott, nyilvánvalónak látszik, hogy a száraz icce nagyság is ez időtől érvényes. A korábbi — 1557—1568 közötti — híg icce nagysága 0,7632 1 volt, tehát alig tér el ettől a száraz icce nagyságtól, s a kettő viszonya 1,079. Továbbá: az 1359— 1556 közötti híg icce 0,82861 volt, s ennek a viszonya a következővel 1,0855, tehát majdnem azonos az utolsó viszonyszámmal. Az egyezések alapján logikusnak látszik az a feltételezés, hogy a híg icce változtatásakor a régi híg iccét meghagyták száraz iccének. Ebből viszont következne az, hogy a híg—száraz icce viszonya 1359-től állandó, változatlan maradt. Azt viszont már nem tudom magyarázni, miért éppen ezt a viszonyt választották annak idején, hacsak arra nem gondolunk, hogy a híg iccék különbsége mindig kb. Va römpöly volt (ld. 3.2.11.15, 3.2.27.2). Ha e feltételezés igaz, akkor a száraz icce nagyságát nem 1569-től, hanem 1557től ismerjük. Ugyanis a Mária Terézia-féle 1761. évi rendezéskor a híg icce nagyságát nem változtatták meg. De figyelembe kell venni azt is, hogy ez a száraz icce nem épült a bécsi gabonamérték-rendszerbe, csak közelítőleg azonos a nagyságrendileg megfelelő Futtermassel mértékkel, s mivel ez a rendszer egészen más időszakokban változott, és más alapú is (ld. 2.26.1), következőleg a száraz iccét nem használhatták gabonamérésre. A mondottak alapján a tétel írható, de az első része — amelyet a búza értékével kiegészíthetünk — a feltételezések miatt kérdőjeles: 1 bécsi száraz icce= 1,0866 bécsi híg icce = 1557—1568 között 0,8286 1 ?, illetve 0,6215 kg ?, 1569—1874 között=0,7686 1, illetve 0,5766 kg búza. Ismételten megjegyzem, hogy a búza értéke csupán tájékoztató adat, gabonát nem mértek e mértékkel. 3.3.17.3 Budai (Pest). Lederer kis és nagy jelzőt használ, s részben a pinttel keveri,

115 Huscava szintén kis és nagy jelzőt alkalmaz,

116 N. Kiss már beszél a budai gabona iccéről, de Lederer alapján dolgozva téved,

117 Kazimír viszont a budai gabonaértékről szóló cikkében meg sem említi ezt az iccét (csak a pozsonyit).

118 Első adatunk 16. sz.-i és viszonyt is közöl. Egerszeg (Torna) 1570. évi tizedjegyzéke kis és nagy jelzőjű budai iccékkel 72:50 viszonyt ad.

119 A híg iccénél részletesen tárgyaltam, hogy ez valójában híg—száraz icce, javítottam Huscava téve-