Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.3 SZÁRAZ ŰRMÉRTÉKEK 3.3.1 Bevezető. Közkeletűen gabonamérték a nevük, többsége az is. Az egyéb száraz tárgy mértékeit a méréstárgy szerinti nevén külön-külön ismertetem majd. A mértékek némelyike híg űrmérték (ld. 3.2) is volt, ott részletesen foglalkoztam a szükséges tudnivalókkal (eredet, terminológia stb.), itt csak a száraz mivolt szempontjából tárgyalom e mértékeket. Az összefüggéseket, a szemle egyéb eredményeit most is a fejezetrészt záró összefoglalásban (ld. 3.3.29) ismertetem majd. Az ismétlést kerülendő két dolgot kell itt még elöljáróban megállapítani. Az egyik az, hogy valamennyi száraz űrmérték mesterséges mértéktípusú. A másik: a két űrmérték különbsége miatt az adatközlést is módosítani szükséges. A gabonamértékeknél ugyanis célszerű a literben adott űrtartalom mellett a térfogatsúlyt is megadni. Van rá lehetőség. Rendelkezésre áll a 18. sz. végi kamarai mérések eredménye hét gabonafélére, s hogy ez adatokat visszavetítve is felhasználhatjuk, azt az adatokat ismertető cikkem bizonyította.

1 Ezt kiegészíti a jelenleg, a térfogatmértékeknél bemutatott egyéb adatsor. Ezeket együttesen ott megvizsgálva megállapítottam a hektolitersúly országos gyakorlati átlagát, ezeket fogom használni. A tizedes nélküli értékek: 1 hektoliter búza 75,00 kg, kétszeres 68,00 rozs 68,00, árpa 46,00, zab 42,00, kukorica 76,00, köles 71,00 kg (ld. 5.23), illetve: 1 liter búza 0,75, kétszeres 0,68, rozs 0,68, árpa 0,56, zab 0,42, kukorica 0,76, köles 0,71 kg. Meg kell jegyeznem még azt is, hogy a 20 évvel ezelőtt, a 200 éves gabonalelet vizsgálati eredményeinek közlése alkalmával mellékelt gabonamérték-táblázat adatai,

2 pontosabban a liter és hektolitersúly adatai elavultak. Egyrészt azért, mert a sorolt mértékek űrtartalmi adatait, akkor még nem foglalkozván mértéktörténettel, a hivatkozott irodalomból szedtem akkor össze, másrészt azért, mert az így számított hektolitersúly helyett az előbbi adatok állnak rendelkezésünkre, tehát lényegesen nagyobb a forrástartomány. Figyelmeztetnem kell még azonban arra is, amit a bevezetőben a csapott és a tetézett mérésről mondottam (általában 5

U vagy % a kettő aránya), a szokás és a piaci gyakorlat szerint a csapott mérés dívott (ld. 2.34.1). A következőkben sorolt adatokat is így kell érteni, az esetleges tetézett mérést külön jelzem.