Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
a nagyságát (ezért kérdójelezem). így a helyi icce irtékével 1,25901 (ld. 3.2.11.184) írható: 1 zempléni borköböl=kb. 1610-ig 8 helyi icce = 10,071, kb. 1610-tó'l = 10 helyi icce? = 12,59 1 ? Megyei mérték. 3.2.14.161 Zombori (Zemplén). Az 1572—73., 1613. években 10 kassai icce, 1359 annak értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.76) írható: 1 zombori borköböl= 10 kassai icce = 8,39 1. 3.2.14.162 Zsadányi (Zemplén). 1580—1650 között 10 tolcsvai icce, 1360 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.11.167). 3.2.14.163 Összefoglaló. A 160 alegység is megmutatja a mérték használati területét. Elsó'sorban a szepesi kamara hatásterülete ez, vagyis az északnyugati országrész, a Partium egyes vidéke, aztán a horvát részek s az ezzel érintkező Dunántúl, s Erdély a 19. sz. derekán. A 160 alegységből országos 3 alegység (2%); budai, erdélyi, tokaji. Területi jellegű 2 alegység (1%): egri, kassai. Megyei jellegű 17 alegység (11%): abaúji, beregi, borsodi, csongrádi, gönci, gyöngyösi, miskolci, nógrádi, nyírségi, sárközi, szabolcsi, szatmári, tállyai, tolcsvai, ugocsai, zarándi, zágrábi. A környéken is dívott 1: tarcali. 137 alegység (87%) pedig helyi jellegű. A 160 alegységből 88 alegységre (57%) van 99 metrikus adat. 11 helyen változott az érték 23 nagyságban (13, illetve 23%). Az űrtartalom nagysága a 99 metrikus esetnél — kerekítve — 6—336 1 között változott 34 nagyságban (34%), amikor 76 esetben (77%) azonos, 23 esetben (23%) egyedi a nagyság. A szélső érték két felső tétele azonban kivételes: 201,44 és 335,721, a csongrádi borköböl. A szélső értéket tehát módosíthatjuk: 6—901. A középértéket 6—301-ben állapíthatjuk meg. Az esetek többsége a 10—171 közé sorol (48%), majd 6—101 közé (37%), az előbbinél 14, az utóbbinál 9 nagysággal. A gyakoriságot tekintve (19%) a 8,39 1 nagyság sorol, a 10 budai vagy egri iccés borköböl, másodiknak (17%) a 13,43 1 nagyság, ez a 16 budai vagy egri iccés köböl, harmadiknak (10%) a 12,59 1 nagyság, a 15 budai vagy egri iccés köböl. S az sem a forrásadottságok következménye, hogy az adatok jelentős többsége a 17. sz.-ig terjedő, a 18. sz. során a borköböl valóban ritkul az akó javára részben a borkereskedelem, részben a pozsonyi mérték hatására. 3.2.15 KUFE E német származású mértéknek meghagytam a német nevét, mert a szótár szerinti megfelelője: kád, nem volt nálunk mérték. Latin neve is átvétel: cuffa. 1361 Elsőnek Buda 1403—39. évi jogkönyvében találkoztam vele, úgy tűnik, nagyobb mennyiségű bor mértéke. 1362 1404-ben, majd 1426-ban Sopronban, 1363 1439-ben, 1442-ben, 1444-ben Bártfán (Sáros), 1364 1450-ben Körömöcön (Bars), 1365 1503-ban Nagyszebenben 1366 éltek vele. Az 1542. évi vámnapló tételei szerint nagyobb bormértékként használták. 1367 1544—1556 között Brassóban is dívott. 1368 Később már
