Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
A cubulus szóval elsőnek a szászdi apátság 1067 körüli alapítólevelében találkozunk, mint híg űrmértékkel, 1136 Kálmán 1109. évi oklevelében bormérték, 1137 a II. Béla-féle 1138. évi dömösi alapítólevélben híg és száraz mérték egyaránt. 1138 A hamis 1171. évi bakonybéli oklevél „királyi köblét" mint gabonamértéket csak megemlítem, részletesen a száraz mértékeknél tárgyalom (ld. 3.3.20.1). III. Bélának a szamosi monostorra vonatkozó 1181. évi oklevelében ismét híg és száraz mérték a cubulus. 1139 S lehetne folytatni, de nincs értelme, hiszen a 13. sz.-tól kezdve továbbra is változatlan a helyzet, a híg és a száraz mérték egyaránt az iratok cubulusa, de gyakran hozzáteszik: vini, illetve tritici. S a korszak legvégéig nem használtak másik latin szót a köböl mértékre. Német nevét elsőnek 1403—39-ből ismerjük: Kübel, 1140 később előfordul a Köbei alak is. 1141 Első magyar előfordulását (köböl), mint vulgo szót 1521-ből ismerem én is, ekkor azonban gabonamérték. 1142 És éppen ez a tény, hogy csak a 16. sz. elején találkozunk magyar nevével, erősítheti meg az előbb elkezdett gondolatmenet befejezését. Azt ti., hogy e mértéknek hajdanában volt valami hasonló hangzású magyar neve, de a különféle nyelvi, köztük az oklevelekben állandóan szereplő latin cubulus ráhatására, amire mi megismerhettük, már köböl lett. S ez természetesen korántsem nyelvészeti próbálkozás akar lenni, csupán annak a lehetőségnek a felvetése, hogy ez a mérték hazai eredetű. 3.2.14.2 Nagyságára, általában a kezdeti időkből sorolhatok adatokat, amikor az alegység mivolt megállapítására nincs elegendő támpont. Elsőnek Mária királynő 1248. évi okleveléből kapunk adatot, mely szerint a borköböl 4 tenyér volt. 1143 Mátyás szlavón bán 1270. évi oklevelében a borköböl három tenyér (míg a gabona négy). 1144 IV. László 1279. évi oklevelében, amelyben megszabja, hogy a veszprémi egyháznak a tizedet az esztergomi káptalannál szokásos mértékkel adják, s ez a borköböl 3 hüvelykes-tenyér és 2 ujj nagyságú (a gabonaköböl itt is nagyobb). 1145 Azt mondhatjuk tehát, hogy a köbölök nagysága 3—4 tenyér, vagyis annak átlagos metrikus értékével: 10 cm, 30—40 cm, s valószínűleg ez a mérték magassága, 1146 de ezzel az űrtartalmát meg nem határozhatjuk. 3.2.14.3 Abaúji. Lederer 6,7872 1 nagyságot közöl, de nem indokolja. 1147 N. Kiss tőle veszi a nagyságot, de azt is mondja, hogy ez 8 budai icce, 1148 ami a helyes értékkel: 0,8393 1 (ld. 3.211.26), 6,71 1. — 1758-ban ez a köböl 16 pozsonyi icce volt, 1149 ennek értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 13,431. Feltehetően a 17. sz. közepén kétszerezték meg a nagyságát. így a tétel: 1 abaúji borköböl=kb. a 17. sz. közepéig 8 budai icce=6,71 1, kb. a 17. sz. közepétől 16 pozsonyi icce =13,431. Megyei mérték. 3.2.14.4 Alpári (Abaúj). 1598-ban 16 egri icce nagy, 1150 ennek értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.38) írható: 1 alpári borköböl =10 egri icce = 8,39 1.
