Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
nagyságú icce kétféle esetben volt. Az egyik a bor és pálinka icce együttese, 1 helyen (1%) 2 értékkel. A másik a tized—kocsmai icce, ilyen 5 helyen (5%) volt 12 nagyságban (10%). 11 helyen (12%) változott az icce nagysága, összesen 24 értékben (21%). Az űrtartalom nagysága a 112 metrikus értéknél 42 nagyságban (38%) változott 0,6074—4,1965 1 között, ebből 83 eset (74%) az azonos, 29 pedig (26%) az egyedi eset. A nagyságrend két felső értéke (3,3572 és 4,1965) azonban kivételes, szepesi sajátosság, így a szélső értéket 0,6074—1,7835 l-re kell javítanunk. Középértéket nehéz megállapítani, talán a 0,7407—1,6786 1 lehetne az. A gyakoriságot tekintve első helyre (32%) a 0,81—0,891 érték kerül, másodiknak (16%) az 1,20— 1,271 harmadiknak (12%) egyformán a 0,70—0,79 és az 1,00—1,041 értékek. Az azonos értékek gyakoriságát tekintve az első (27%) a 0,8393 1, a második (12%) a 1,25901, végül (7%) az 1,6786 1 nagyság. Az első a régi budai, illetve ez új pozsonyi icce nagysága, a következő az másfél, az utolsó pedig kettő belőlük. Ha az utóbbi kettőtől el is tekintünk, az első érték is mutatja a törvényes iccék terjedését, elsősorban a budaiét, azt a sajátosságot, hogy ahol nevében meg is szűnt, nagyságában helyi mértékként élt tovább. Elsősorban a szepesi kamara hatásterülete ez, s a Partium egyes vidéke. A pozsonyi icce viszont elterjedésével a nevét is megtartotta. Ennek elterjedését viszont az előbbi statisztika csak annyiban igazolja, hogy az alegységek a 18. sz. során gyorsan kikopnak, kevesen érik el a metrikus rendszert, a pozsonyi, majd a bécsi icce kiszorítja ezeket. 3.2.12 KÁFORKA A történeti-etimológiai szótár kaferka alakban elsőnek 1587-ből ismeri, folyadékmérő faedény, borsos ládika, pásztor ivókészség jelentéssel, mint a csöbör, csupor jelentésű szerbhorvát kaforka szó átvétele. A Czuczor—Fogarasi szótárban vízmérő faedény és mérték, néhol 7 8-ad pozsonyi mérő, másutt annál több. Ballaginál folyadékmérő, gabonamérce kb. x / 8 pozsonyi mérő. A tájszótárban vízmérő és a Balaton mellett V 8 , a Marcal mellett 1 / 4 pozsonyi mérő. — Gabonamérték mivoltában korszakomban nem találkoztam vele. Elsőnek én is 1578-ból ismerem, kaforka alakban Kapuvár (Sopron) leltárában, 112 majd kaphorka alakban az 1588. évi sümegi (Zala) leltárban, 1113 de ezek csak faedények. Mérték mivoltára jóval későbbről van adatom, mikor is bormérték. Az Eszterházyak birtokigazgatási commissiójának a csobánci (Zala) uradalom részére 1751-ben adott utasításában írják, hogy a szüretnél a pennapénzt „Mensura gafforka nuncupata" szedik, de kétfélével, az egyik 5, a másik 6 pozsonyi iccés; megtiltják és elrendelik, hogy a jövőben a kaforka csak 5 pozsonyi iccés lehet. 1114 Annak értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117) írható a tétel: 1 káforka=5 pozsonyi icce=4,1961. Uradalmi mérték, de lehetséges, hogy Zalában másutt is dívott.
