Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
mérőeszköz kezelhetősége is egyformán alakít: ez a mérő ember fizikumi azonosságának a következménye. A következő támpont lehetne a mérték első írott forrásbeli előfordulása, de emlékezzünk, ez mennyire esetleges (ld. 1.3), s bizonyos, hogy a mérték használata, s vele eredete jóval korábbi. E rendező elvek közül a méréstárgy és a mérő ember szerepét az általános azonosság miatt ki kell zárni. Marad tehát a név és az idő. Mindkettőt az egyes mértékegységek tárgyalásánál vizsgálom meg, itt csupán összesítem az eredményt. Hazai és külföldi eredetű bontásban sorolom fel a mértékfajták csoportjain belül nevük betűrendjében a vonatkozó mértékeket, megadva az első előfordulás évét, utána — jellel vonatkozó fejetzetrész számát. Elővételezem a készlet adatát: 157 mérték, mert a két metrikus mértéket (kg, 1) le kell vonni (ld. 2.24). Ebből sajnos, 15 mérték (10%) eredetét nem tudtam megállapítani. Ezek a következők: Híg űrmértéknél 3 mérték (10%): fertály (1506. — 3.2.8), kvartále (1279. — 3.2.17), oktály (1519. — 3.2.23); száraz űrmértéknél 4 mérték (11%): fertály (1344. — 3.3.9), kvartále (1378. — 3.3.22), oktály (1519. — 3.3.29), vassas (1579. — 3.3.36); térfogatmértéknél 4 mérték (9%): karó (1668. — 4.15), kártya (1714. — 4.16), matring (1544. — 4.29), stök (1684. — 4.38), súlymértéknél 4 mérték (18%): mázsa (1198. — 5.15), nehezék (13. sz. — 5.16), suszt (1672. — 5.21), teher (1672. —5.22). 2.23.1 Hazai eredetű 63 mérték (40%), s ha a bizonytalanságot figyelembe is vesszük, akkor is jelentősnek ítélhetjük ezt a készletet. Vegyük sorra. A híg űrmértékek közül 15 mérték (50%): átalag (17. sz. — 3.2.3), butélia (1830. — 3.2.4), csöbör (1200. — 3.2.5), dézsa (1326. — 3.2.6), hordó (1326. — 3.2.10), icce (14. sz. — 3.2.11), kanta 1588. — 3.2.13.), köböl (1067. — 3.2.14), kupa (1550. —3.2.16),latellum(1438.—3.2.18),légely (1403.—3.2.19),négely(1464. —3.2.19), puttony (18. sz. — 3.2.26), römpöly (1592. — 3.2.27), üst (1763. — 3.2.30). A száraz űrmértékek közül 17 mérték (46%): abrakmérték (1569. —3.3.2.), aszaltgyümölcs-mérték (1779. — 3.3.4), becsű (1541. — 3.35), csapó (1514. — 3.3.6), csöbör (1470. — 3.3.8), finak (1557. — 3.3.10), fuka (1665. — 3.3.11), gubacsmérték (1779. — 3.3.14), hordó (1685. — 3.3.15), hüvelyesmérték (1779. — 3.3.16), icce (1557. — 3.3.17), köböl (1138. — 3.3.20), lisztmérték (1779. — 3.3.23); pint (1557. — 3.3.30), szapu (1292. — 3.3.33), vajtó (1570. — 3.3.34). A térfogatmértékek közül 25 mérték (53%): ázat (1837. — 4.4), boglya (1478. — 4.5), csomó (1760. — 4.6), deszkamérték (1627. — 4.8), fő (1129. — 4.9), gyertyamérték (1846. — 4.10), gyufamérték (1851. — 4.11), homokláda (1175. — 4.12), ige (19. sz. — 4.13), kepe (1067. — 4.18), kéve (1372. — 4.19), kötés (1544. — 4.24), marok(1376. —4.28), mészmérték (1775. — 4.30), nyaláb (1547. — 4.32) ? öl (1226. — 4.33), porció (1680. — 4.36), rakás (1702. — 4.37), szappanmérték (1777. — 4.39), szekér (1067. — 4.40), üvegmérték (1807. — 4.43), vasércmérték (1672. — 4.44), villahegy (1716. — 4.45), vitorna (1418. — 4.46), vontató (1563! 4.47). A súlymértékek közül 2 mérték (9%): porció (1695. — 5.19), rúdszappan (1837. — 5.20).
