Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

Kezdem a 16. sz.-i ellenadattal. 1599-ben Mátyás főherceg utasítja a szepesi kamarát: a saját használatára rendelt tokaji bort 28 pintes tokaji hordókba szállítsák,

747 s ez a bécsi pint értékével: 1,4147 1 (ld. 3.2.24.8), 39,61 1 hordónagyságot ad. Nagyon valószínű, ha lett volna mértékként dívó hordó, így a Lederer-féle 5 bécsi akós, akkor azzal szállíttat. Hasonló a helyzet a 17. sz. elején is. Még 1640ben is többnyire 50 helyi iccés a hordó,

748 vagyis annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.166), 41,96 l-es. A 17. sz. elejéig ugyanis a gönci hordó volt a mérték (Id. 3.2.10.9). A 17. sz. közepén alakíthatták ki mértéknek a tokaj-hegyaljai hordót. Első kétségtelen adatom 1674-ből való, mikor is a hordó Tokajban 160 helyi iccés,

749 vagyis annak említett értékével 134,281. A tokaji udvarbírónak adott 1687. évi utasításban ugyancsak 160 iccés a hordó mint mérték.

750 S a göncihez hasonlóan a tokaji hordó is átvált a 18. sz. elején. 1712-ben már 180 pozsonyi iccés,

751 annak értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 151,071. 1732ben a tokaji hordó az 2 tokaji átalag,

752 annak értékével: 75,541 (ld. 3.2.3.2) az előbbi nagyságot kapjuk. 1739-ben, a gönci hordónál említett lengyel panasz (ld. 3.2.10.9) következményeként a helytartótanács elrendelte, hogy hegyaljai, másként tokajinak is mondott, köznyelven gönci hordónak vagy fának nevezett hordó a korábbiaknak megfelelően a jövőben is 180 pozsonyi icce nagyságú legyen,

753 vagyis 151,071. És ez az az időszak, amikor a tokaj-hegyaljai hordó tulajdonképpen átveszi az akkor már azonos nagyságú gönci hordó szerepét, bár az utóbbi név is él tovább (ld. 3.2.10.9). Egyszerűsítve a helyzetet, mondhatjuk azt is, hogy a tokaj-hegyaljai hordó azonos a gönci hordóval, illetve fordítva, már a kor gyakorlatában is. így értelmezendő tehát a helytartótanácsnak a gönci hordónál említett (ld. 3.2.10.9) 1737. évi rendelete, mely szerint a tokaj-hegyaljai bort csak a 180 pozsonyi iccés gönci, illetve tokaj-hegyaljai hordóban szabad forgalmazni, és minden ilyen hegyaljai hordóra az évszámot középen felező koronás magyar címert, alatta Tokaj felirattal kell jelként rásütni.

754 Az 1793. évi mértéktörvény javaslat a tokaji hordót szintén 180 icce nagyságban kívánta megszabni.

755 Ennyit ad meg Schwartner is 1798-ban.

756 Káts viszont 1804-ben 170 iccésnek (a göncit 192 iccésnek) adja.

757 Demian 1805-ben 180 iccét ír, de az bécsinek nevezi,

758 ami annak értékével: 0,70761 (ld. 3.2.11.15) csak 127,33 1 lenne, tehát nyilván téves adat. Újabb nagyság-változást hozott az 1807:22. tc, amelyik a hegyaljai borok hordóinak (így, a hordónak nincs jelzője!) nagyságát is megszabta. Az eredeti latin szövegben szereplő 2 3

/

4 pozsonyi akó helyett azonban a magyar szövegben 2 1

/

2 akót írtak, s érdekes, hogy a törvénykönyv millenniumi kiadásának kitűnő szerkesztői sem vették észre ezt a hibát.

759 Mert hogy a 2 3

/

4 akó a helyes, az kétségtelen.

760 A tokaj-hegyaljai hordó tehát a pozsonyi akó értékével: 53,721 (ld. 3.2.2.88) számolva 147,73 1 lett. Jáckel 1828-ban 2V4 pozsonyi akót ír, s hogy melyik számot tévesztette el, nem lehet megállapítani, mert az ugyancsak megadott viszonyszám: 2,52855 bécsi akó

761 sem ad helyes értéket. Pethe 1830-ban helyesen 2 3

/

4 pozsonyi akó,