Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
nyilvánvaló, hogy a magyar faabroncsos hordótól. A bécsi jelző tehát nem mértékre utal itt. Egyébként is kicsi (0,21—0,24) pozsonyi akó = ll—161 hordók voltak. A bécsi hordó mint mérték jóval nagyobb. Sajnos, csak 1839-ből ismerjük pontos nagyságát, Gaal közli, de nagyon valószínű, hogy ezt a nagyságot a Mária Terézia-féle 1761., illetve 1765. évi mértékrendezéskor (ld. 2.42.1) állapították meg: 10 bécsi akó, illetve 400 bécsi pint, 659 azok értékével: 56,5891, illetve 1,4747 l (ld. 3.2.2.10, 3.2.24.8) egyaránt 565,891. Littrow 1844-ben ugyanezt a nagyságot adja, 660 Noback 1874-ben szintén ennyit, de tőle megtudjuk, hogy ez a boroshordó volt, a söröshordó 2 akós. 661 így a tétel: 1 bécsi boroshordó =\0 bécsi akó=565,89 1, söröshordó=2 bécsi akó = 113,18 1. Inkább a helyközi borkereskedelemben dívott. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.10.5 Beregszászi (Bereg). 1570—71-ben 28 helyi borköböl, 662 annak értékével 10,61 1 (ld. 3.2.14.13) írható: 1 beregszászi hordó = 28 helyi borköböl = 299,88 1. 3.2.10.6 Berényi (Veszprém). 1383-ban 60 helyi borköböl, 663 és ugyanannyi 1389-ben, 664 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.14.14). 3.2.10.7 Egri (Heves). Lederer a 16. sz.-ra az egri hordó nagyságát 480 budai iccében, illetve 407,23 l-ben adja. 665 Csakhogy az idézett forrása szerint a media vas 16 egri borköböl, az egész hordó tehát 32 köböl, annak értékével: 51,18 1 (ld. 3.2.14.36), 57,18 1 lenne az egész hordó. Továbbá: Kovács tanulmánya a 16. sz. második felében dívó egri hordóméretekről egyértelműen bizonyítja, hogy az egri hordó ekkor még nem volt mérték, 408-féle hordónagyság dívott, általában 3—400, illetve 700— ílOO 1 az elterjedtebb nagyság. 666 Breznay az 1700—28-as évekre vonatkoztatva azt írta, hogy a hordó Egerben ugyan sokféle nagyságú, de rendszerint 3 akót jelent, amit 180 l-re becsült. 667 Nagyon valószínű, hogy etájt alakult, és ezzel a nagysággal mértékké az egri hordó. A század végén már bizonyosan az, Luebeck 1812-ben közismeretként írja, hogy az egri hordó 3 akós. 668 A későbbiek bizonyítják, hogy ez pozsonyi, így annak értékével: 42,721 (ld. 3.2.2.88) az 161,16 1. Az 1843. évi Vademécum szintén 3 akót ír. 669 Rumler viszont 1849-ben 1 1 / 2 pozsonyi akósnak, illetve 80,001 nagynak adja a hordót Egerben, 670 pontosítva az érték: 80,58 I. Mártonífy szerint 1854-ben 3 akó. 671 Schmidt 1870-ben 1 Va pozsonyi akó, illetve 81,221 nagyságot ad. 672 Békés 1874-ben szintén 1 Va akó, de 81,45 l-t. 673 Erekynél 1881-ben 3 pozsonyi akó, illetve 162,45 1 űrtartalmú. 674 A szemléből egyértelműen kiderül, hogy két egri hordó dívott mint mérték: a kicsi és a nagy, felező viszonnyal. így a tétel: 1 egri kis hordó = 1 Va pozsonyi akó = 80,581, nagy hordó=3 pozsonyi akó = = 161,16 1. A megyén kívüli borkereskedelemben is dívott, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1).
