Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

jelentéssel. Tévedése idézetéből is nyilvánvaló. Du Cange szótárában természetesen nem szerepel. A hazai latin szótárainkban sem, s megjegyzem, hogy az alábbi két latin szó is szekér, teher, fuvar jelentésű, mértékként nem ismerik. S bár a történeti-etimológiai szótár a fuvar szót a bajor—osztrák vuor, fuar, illetve a német fuhre szóból származtatja, úgy gondolom, a fuder szó is megtette itt a magáét. Az iratokban különféle ortográfiával (fwder, fueder stb.) szerepel, s a latin nyelvűekben carrata, pl. 1353-ban Dévényben,

606 carratum, ritkábban plaustrum, pl. 1510-ben „vulgo fuder".

607 S többek között ez is bizonyítja, hogy Pricklernek a dreilingnél tárgyalt (ld. 3.2.7.1) azon feltételezése, hogy a dreiling és a fuder szinonim, mert mindkettő szállításához háromlovas kocsi: ternarius kellett, helytelen : a ternarius szót csak a dreilingre alkalmazták, a fudert a magyarul szekeret, kocsit jelentő előbbi két latin szóval nevezik meg. S érdekes, hogy magyarra sem fordították, hanem ferdítették, s lett a 16. sz.-ban fuadar, fuador, fudar,

608 szlovákul fura.

609 De ezek a ferdítések már általános jelentésűek, „fuvart", szállítmányt jelentenek, a mértéket inkább fudernek nevezték. Ezért hagytam meg én is e nevet. Általános nagyságára jellemző az, amit a galgóci (Nyitra) harmincados írt 1567-ben a kamarának: fudernek nevezzük a 28—36 akó közötti nagyságot (láttuk, a dreiling a 20—24 akó közötti, 3.2.7.1), bár többnyire 36 akó az.

610 Ha tájékozódásul a bécsi akó értékével: 58,001 (ld. 3.2.2.10) számolunk, 1624—2088 1 közötti az űrtartalma. Ez is nagykereskedelmi mérték, rendszertag is. Néhány hazai alegysége a dreilinggel azonos területi és időbeli elterjedést mutat. 3.2.9.2 Bécsi. Az 1452. évi rendelet ennek is meghatározta a nagyságát AlsóAusztria, illetve Bécs számára: a fuder vagy carrata 32 bécsi akó,

611 vagyis ennek értékével: 58,001 (ld. 3.2.2.10), 1856,001. Schalk azt írja, hogy a fuder, karrata ájralában 30 akó körüli nagyság, de Bécsben 1460-ban 32 akó volt.

612 Ennyiben határozta meg III. Frigyes 1466. évi rendelete is.

613 És 32 akó volt 1583-ban,

614 1625-ben,

615 1724-ben,

616 vagyis 1856. jan. 1. Mária Terézia 1761. évi mértékrendelete azonban megváltoztatta: csökkentette a bécsi akó nagyságát, s az 56,589 1 lett (ld. 3.2.2.10), így csökkent a fuder nagysága is, de a viszonyszáma változatlan maradt: 32 akó 1768-ban,

617 de már csak 1810,851. És ennyi 1834-ben Leuchsnál,

618 1843-ban Bocsornál,

619 Littrow szernt is 1844-ben,

620 Nobacknál 1874-ben,

621 és Ereky is így 1881-ben, liter adata is jó.

622 Egyértelmű tehát a helyzet. így a tétel: 1 bécsi fuder= 32 bécsi akó = 1761-ig 1856,001, 1762—1871 között 1810,851. A nyugati határszéli borkereskedelmi alkalmazása mellett hatott a hazai fuder alakulására. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.9.3 Dévényi (Pozsony). Említik 1353-ban.

623 Többet nem tudok róla. 3.2.9.4 Pozsonyi. Elsőnek a város 1410—19. évi számadásaiban találtam.

624 Szerepel az 1436. évi harmincadtarifában, a fél fuderrel együtt,

625 az 1497. évi statútumban szintén mindkettő.

626 Az azon évi bormérési utasítás, mint a dreiling-