Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.2.6 DÉZSA Kisebb faedény, amelyben általában tejet, túrót, vajat, vizet és természetesen bort tartottak. Latin és német terminológiájával nem kell foglalkozni, mert mértéknek csak magyar nevén ismerem. A történeti-etimológiai szótárunk szerint a szó, edény jelentéssel, szláv eredetű. Első magyar nyelvű előfordulását 1515-ből ismerjük, és éppen bormérték mivoltában: két, sajnos hely nélkül keltezett borárulási jegyzékben a dézsa 10, 16 és kétszer 18 iccés.

547 De nem tudjuk, milyen iccéről van szó. Ha az icce átlagos nagyságával: 0,81 (ld. 3.2.11.2) számolunk, 8,0—12,41 lenne. A nyitrai Csete 1576. évi bordézsma jegyzékében csöbörrel, pinttel, más mértékkel keverve szerepel a dézsa, de nagyság, viszonyszám megállapításra nincs mód.

548 Baranya megye 1698. évi dézsmajegyzékében a dézsa (pint) oka tételek összegzéseiből következtetve itt a dézsa 24 pintes volt,

549 de nem tudjuk, milyen pint ez (Baranya megyeit nem ismerek). A pint átlagos nagyságával: 1,6 1 (ld. 3.2.24.22), 38,401 lenne. A szilágysági református egyházkerület vizitációs jegyzőkönyve szerint Magyarvalkón (Kraszna) 1702-ben a borszolgáltatásnál a dézsa 11 ejtel nagyságú — annak értékével: 1,36231 (ld. 3.2.16.2), 14,981 nagyságot ad —, egy másik erdélyi 19. sz. elejei adat csak arról tájékoztat, hogy a kis és a nagy dézsa között 2 vödörnél a határ.

550 Mérték mivoltára több adatom nincs. így csak annyit állapíthatok meg, hogy a dézsa ritkán, egyes helyeken is inkább időszakosan használt bormérték, lehet, hogy hazai eredetű. Nagysága a hely és az idő szerint változott. A 16. sz. derekán ismeretlen helyen 10—18 icce (9—121), a 17. sz.-ban Nyitrában 24 pint (381), a 18. sz. elején Krasznában 11 kupa (15 1), s így általában 8—38 1 között változhatott a mérték űrtartalma. 3.2.7 DREILING 3.2.7.1 Általában. Magyar neve nincs. A szó, mérték mivoltában is, német eredetű. Adelung szerint a dreiling három kisebb egységből álló nagyobb egységet jelent, pl. pénzt vagy hármas kereket. Mérték vonatkozásban azonban lehet harmad is, akár egy negyed mérték harmad része is. Ausztriában viszont 30 akós bormérték. — Csakhogy: ez esetben módosul az általános jelentés, illetve azt kell feltételezni, hogy volt valamikor 10 akós egység is, s ezek összesítéséből lett a dreiling, vagy pedig a szó harmincadot is jelent. Alsó-Ausztriában az 1452. évi rendelet szerint egy dreiling az 24 akó,

551 s ezt megerősíti az 1466. évi rendelet is.

552 Huscava szerint az 1343-ban feltűnő, de inkább a 15—16. sz.-ban — elsősorban Pozsony környékén — dívó, 20—24 akós (kb. 1237—1425 l-es) a dreiling-ternarius nevű mérték (szlovákul tretník).

553 A ternarius-dreiling bormértéknév azonosság egyébként kétségtelen, 1488-ból ismerjük az azonosítást.

554 Prickler szerint a Fertő környéki, nyugatra irányuló borkereskedelemben a 17. sz-ig dívó, 24 vagy 30 akós dreiling és fuder szinonim, mert mindegyiknek a szállításához, nagyságuk miatt, háromlovas szekér — latinul ternarius — szükséges.

555 Az igaz, hogy a latin nyelvű iratokban a dreiling neve ternarius. Ez utóbbi Du Cange szerint máso-