Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
nyi erre alkalmatlan volt. A bécsi mértékrendszert parancsoló abszolutizmusnak ez ügyben könnyű dolga volt. 1853-ban, következő évi kezdettel bevezetteti nálunk a bécsi űrmértékrendszert — a Monarchia országai közül elsőnek. Érthető a sietség. A kis vagy a nagy pozsonyi mérő alkalmazásából keletkeztetett gravamen hullámai az abszolutizmus idején ismét tornyosodni kezdtek. Sürgősen megoldandó probléma volt tehát, s már 1852-ben megkezdték az előmunkálatokat. A többi mértékkel nem volt ilyen probléma. A valódi helyzetet közölte a helytartótanács, amikor 1853-ban azt jelentette, hogy a bécsi súly- és hosszméi téket Magyarországon majdnem mindenütt használják, s a mértékhitelesítési intézetek az 1854. évvel kezdődő szervezése során egészen közforgalmúak lettek. Az egységesítés a kereskedelmi mértékek bécsi rendszerének uralomra jutásával befejeződött. Csakhogy erre az időre nála sokkal alkalmasabb, s egyúttal nemzetközi rendszer terjedt el Európában. 2.45.6 A méterrendszer. Rövidre fogom a lényeget, mert az előző kötetben részletesen foglalkoztam vele, 639 forrásait sem idézem, oda utalok. 640 A csillagászati mérésigényből származó, a Föld délkörének 40 milliomod részét reprezentáló, nemzetközileg alkalmazható mértékegység — a méter —, és a rendkívül praktikus tízes számrendszer együtt, mint mértékrendszer 1799-ben lett törvényes mértéke Franciaországnak, mikor is elkészítették a hosszmértékegység: a méter és a tömeg egységnek választott grammot reprezentáló kilogramm platina etalonjait, meghatározták összefüggéseiket, megállapították nagyságukat, a hossz-, a tér-, a térfogat (űr)- és a súlymértékek réhdszerét. Alkalmassága miatt rendkívül gyorsan elterjedt a világon. Ausztriában 1816-ban jelentkezett először iránta a tudományos érdeklődés, 1836-ban javasolták is a bevezetését, de a Franz-féle bécsi mértékrendszer olyan jól funkcionált, hogy csak 1867 után kezdtek vele érdemben foglalkozni, de 1871ben már törvényes mértéke Ausztriának. Nálunk 1807-ben tűnik fel a híre, de csak a 30-as években terjed el az ismerete, s vele igénye. Jelentkezett még az abszolutizmus idejében is, de nálunk is csak 1867 után foghattak hozzá a bevezetésének előkészítéséhez. De a kezdő lépést Ausztria tette meg. Az 1867. évi vámszövetség előírása értelmében ugyanis Bécs megküldte nekünk az osztrák méterrendszer törvényjavaslatát. Ezt a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium véleményezésre elküldte az akadémiának, a műegyetemnek, a gazdasági egyesületeknek, valamennyi iparkamarának. A beérkezett véleményeket szakértői értekezleten beszélték meg, s ennek alapján elkészítették a törvényjavaslatot. Ezt az országgyűlés törvényelőkészítő bizottsága tárgyalta meg. Ennek javaslatait újból megbeszélték, és ennek alapján elkészítették a benyújtandó törvényjavaslatot, és a minisztertanács elé terjesztették. De már 1870 lett, mire az uralkodói engedéllyel az országgyűlés elé kerülhetett a „tizedes mérték- és súlyrendszer behozataláról" szóló javaslat, s az országgyűlésnek az a ciklusa már nem tárgyalhatta meg.
