Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
felelő súllyal ellensúlyozva kell a pontosságát vizsgálni, a teherlap közepén, majd sorra a négy sarkán terhelve. Az érzékenységet a legnagyobb súlynál feltett legkisebb súly okozta mozgás mutatja meg. Végül óvatos túlterheléssel az erősségét is ellenőrzik. A megfelelő mérleg az első tartóoszlopon hitelesítendő. 590 A függelék előírásai közül a sajátos hosszmértékek és a pénz súly vizsgálatot csak megemlítem. 591 A százados és beépített hídmérleg. Először az emelő mozgékonyságát, a híd szintbeállását kell ellenőrizni, aztán a pontosságot, az érzékenységet és az erősséget a tizedeséhez hasonlóan, de arányosított nagyságrenden. A megfelelő mérleget az igán hitelesítik. 592 Az alkoholmérő az 1854. évi utasítás szerint vizsgálja. 593 A cukorfokmérőnél — ismét jelezve a fejlődést — először szintén a százalék skála beosztását vizsgálják az előbbi műszerhez hasonló beosztási hálózat segítségével. A készülék hőmérőjét, súlyát ugyanúgy, a helyességét is azzal a különbséggel, hogy a tiszta vízen kívül a szesz helyett 12 és 20%-os cukros vizet használnak. A megfelelő eszköz hasonlóan hitelesíthető. 594 Tapasztalhattuk tehát egyrészt a vizsgálati módszerek, eszközök fejlődését a korszerűség, a pontosság irányában, másrészt a vizsgálandó mértékek, eszközök bővülését, az általános fejlődésnek megfelelően. S ez a vizsgálati módszer maradt a továbbiakban is, az 1868. évi rendelet (ld. 2.42.21) és meghosszabbította az érvényét. Újat csak 1874—75-ben készítettek a metrikus rendszerrel bevezetett új mértékhitelesítési eljárás alkalmazására. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1874. évi 9334. sz. rendelete meghatározta a hitelesíthető mértékeket, súlyokat és mérőeszközöket. 595 — A témát érintőekről az alábbiak szerint intézkedett: 5. §. A hitelesíthető folyadék mértéke és megjelölésük: 20, 10, 5, 2, 1, 0,5, 0,2, 0,1, 0,05, 0,02, 0, 01 liter. A jel L, illetve cl, fém mértékbe beleütve, fába belesütve. 6. §. A folyadék mértékek anyaga: ón, valamint bádog, réz, vas lemez (ezek ónozva), 5 litertől fa is lehet. 7. §. A folyadék mértékek alakja. 2 litertől lefelé henger alakú (megadja mélységét, átmérőjét, ezek arányát), 5 litertől felfelé alul szűkebb csonkakúp (a nagyságadatokat szintén közli). 8. §. A folyadék mértékek szerkezete. Pontos technológiai leírást ad, s a készítő nevét rávereti. 9. §. A megengedhető hibák: a nagyságától függően V 400 — 1 / 100 rész. 10. §. Hordók. Szilárd szerkezetű legyen, sörhordó szurokkal kiöntve. 11. §. Bélyegzés. Ón mértékeknél a gyűrű alá, lemeznél az ide forrasztott óngombra kell ütni a bélyeget, fa mértéknél a dongák egyik külső oldalára, hordónál a csapos fenékre kell égetni. 12. §. A hitelesíthető száraz űrmértékek és jelölésük: 1 hektoliter, 50, 20, 10, 5, 2, 1, 0,5, 0,2, 0,1, 0,05, 0,02, 0,01 liter, H, illetve L és cl, fémre ráütve, fára ráégetve. Az 1 hektoliteres csak szén, mész, gyümölcs, gumós növény és hasonló tárgyak mérésére hitelesíthető.
