Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
de a közeli Csantavéren 1785-ben 1200 nöl volt (ld. 4.2.76.1.3.), ennyi lehetavontató is, vagyis 42,3 ár. összegezve tehát ezt írhatjuk: 7 vontató = 1 szekér; 570—3200 szélső értékkel átlag 600, illetve 2070 nöl, vagyis 18,3—115,3 szélső értékkel átlag 21,6, illetve 74,4 ár, becsülve pedig 7200 nöl, vagyis 43,2 ár. Mind az összegzés, mind a részletezés, különösen a szélső értékek mutatják, hogy a helyi adottságok alakítják a mérték nagyságát. Lehet hatalmas is a boglya, a csúszótalp nem törik el, s annyi ökört fognak elébe, ahány elhúzza. 4.2.88. VÖDÖR • • Űr-, közelebbről bormértékből a termésmennyiségen keresztül alakult, az előző korszakból 2595 továbbélő, területileg is sajátos földmértéke a szőlőnek. Az előző korszak magyar terminológiáját a csöbörnél mondottak (ld. 4.2.8.) értelmében vödörre javítom (a forrásokban vegyes a szóhasználat: veder, vödör). Az előző korszak latin terminológiája — hydria, idria, ydria 2596 — marad, 2597 de kivételesen bővül az általában akót jelentő — urnával. 2598 A németben is maradt ez előző korszak neve : 2599 Emer, Emerl, Eimer. 2600 Az előző korszakban tapasztalt kőszegi és sárvári szőlőre vonatkozó mértékrendszerhez 2601 tartozó vödör nagyságára e korszakban nem találtam adatot, csak az iccénél (ld. 4.2.26.3.) és a pintnél (ld. 4.2.64.) volt utalás a létére. Sárvárnál nincs vödör adatom, csak Vas megyéből, s ez sokkal nagyobb, úgyszintén a Kőszegről kapott adat is (ld. később), igaz, hogy mindegyik 19. század eleji. A nagyságra vonatkozó adatokat tájrendben sorolom fel (a kor nem problematikus), s kiegészítem a csak előfordulásból ismert adatok egy-egy megyei példájával. A közölt viszonyszámok 1 vödörre vonatkoznak, ezért lehetőleg nem ismétlem a mértéknevet. Dunántúl. Vas megye: Kőszeg, 1683. 10 napszám, 2602 a becsléshez támpont nincs, 1828. 10 kapás, illetve 800 nöl, 2603 1869. 10 font, illetve 800 nöl; 2604 a megye, 1835. 400—800, átlag 600 nöl; 2605 a megye borvidéke, 1860. 800 nöl. 2606 Baranya megye: Pécs, 1835. 40 nöl. 2607 Előfordulás: Sopron megye: Locsmány, 1674, 2608 Csepreg, 1728—1738. 2609 Zala megye: Ederics, 1769, 2610 Arács, 1770. 2611 Kőszegen 7 vödör = 10 íonV, lOnapszám; 10 kapás; 800 nöl, vagyis 28,8 ár; a megye borvidékén 600, 800 nöl, vagyis 27,7 és 28,8 ár; Pécsett 40 nöl, vagyis 1,4 ár. És megjegyzendő, hogy Kőszegen a gesztenyés nagyságát is vödörrel adták meg, így 1690 körül, 2612 1738-ban. 2613 Lehetséges, hogy ez a vödör a bormértékkel azonos, mert iccével kiegészítik, de a további becsléshez segítséget nem ad. Erdély, Partium. Szatmár megye: Felsőmiszt, Krasznaszőllős, 1704. 0,30—0,33, átlag 0,31 kapás; 2614 Szatmárra nincs kapás adatom. Erdély 18—19. századi kapás átlaga 102 nöl (ld. 4.2.29.1.14.), ezzel számolva a vödör 32 nöl lenne. K. Szolnok megye: Baksa, Köves, 1704. 0,08—0,30, átlag 0,19 kapás. 2615 Az előbbi kulccsal számolva ez a vödör 19 nöl lenne. B. Szolnok megye: Apanagyfalu, 1836. 33—102, átlag 60 nöl. 2616 Kraszna megye: Bagos, Ballá, Nagyfalu stb. 0,11—0,23, átlag
