Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.29.1.4. Kapás — csöbör. Ismét jellegzetes, de helyileg sajátos szólőmértékre (ld. 4.2.8.) vonatkozó viszony. Néhány adatom a kapás nagyságbecsüjéhez, sajnos, nem segít. Tasnádszántó (K. Szolnok) 1703. évi összeírása szerint 1 kapás=2,29 csöbör (jó termés esetén), 1101 1704. évi összeírása szerint viszont 4,0 csöbör az; de Micskén (Bihar) 2,5 csöbör. 1102 Várad (Bihar) 1722. évi összeírása szerint 1 kapás = 1,3 kis cseber. 1103 Ne tévesszen meg az utóbbi jelzője, nem kicsi az: 50 icce, 421 (ld. 4.2.8.). Summázva az adatokat: / kapás=l,3 és 4,0 szélső értékkel átlag 2,5 csöbör, de mindegyik adat más nagyság; erről már volt az előbbiekben szó. 4.2.29.1.5. Kapás — fertály. A helyileg sajátos mérték (ld. 4.2.19.) viszonyára egy adatom van: az 1828. évi összeírás szerint Óbuda környékén 1 kapás=0,25 fertály. 1104 ' Mivel a fertály ott 800 nöl volt (ld. 4.2.19.), a kapás 200 nöl. , • 4.2.29.1.6. Kapás — font. Ez is területileg sajátos mérték (ld. 4.2.21.) viszonya. Lánzsér (Sopron) 1674. évi összeírása vagylagosan adja nagyságát: 1 kapás vagy 1 font; 1105 a nagyságbecsüre támpont nincs. Kismarton (Sopron) 1675. évi összeírása ugyanígy közli: 1 kapás = 1 font. 1106 Kismartonon 1828-ban a kapás 100 nöl volt. 1107 Gálos (Mosón) 18. századi összeírásában szintén vagylagosan szerepel: 1 kapás vagy 1 font, 1108 támpont nincs. Az 1828. évi összeírás szerint Mosón megyében 1 kapás=0,4 font, Ruszton 1 font, ugyanakkor a kapás ott 75 nöl volt. 1109 Mosonhoz támpont nincs, összesítve: / kapás a mosoni 0,4 fontos érték kivételével gyakoriságban / font, Kismartonban 100 nöl lehetett, Ruszton pedig 75 nöl volt. 4.2.29.1.7. Kapás — hold. Mindkét mérték országos és általános, mégsem oly gyakori e viszony, mint várnánk. Nem az, mert a holdat — érthetően — ritkán alkalmazták a szőlőnél. Ete (Komárom) 1689. évi összeírása szerint 1 kapás = 0,25 hold, 1110 a nagyságbecsühöz támpont nincs. Szombathely (Vas) 1690. évi Összeírása szerint 1 kapás = 0,16 hold, 1111 támpont nincs. Rákos (Sopron) ugyanez évi összeírása vagylagosan adja meg: 1 kapás vagy 1 hold, 1112 támpont nincs. Pécs (Baranya) 1695. évi összeírásában 1 kapás=0,25 hold; 1113 Pécsett 1801-ben a kapás 200 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.). Az 1696. évi összeírás szerint Zala megye egyes falvaiban 1 kapás = 0,09—0,25, átlag 0,15 hold, 1114 támpont nincs. Száva (Baranya) 1699. évi összeírásában 1 kapás=0,125 hold, 1115 támpont nincs. Urog (Baranya) 1702. évi összeírása szerint 1 kapás=0,17—0,37, átlag 0,25 hold, 1116 támpont nincs. Badacsony (Zala) 1702. évi összeírása szerint 1 kapás=0,1 hold, s ennyi akkor Pápán (Veszprém) is; 1117 támpont nincs. A győri püspökség javainak 1733, évi összeírása szerint Szombathelyen (Vas) 1 kapás=0,16 hold, Rákoson (Sopron) 1 kapás vagylagosan 1 hold, 1118 ugyanaz, mint 1690-ben volt, támpont most sincs. Az 1828. évi összeírás 1 kapásra a következő adatokat szolgáltatta 1119 (ha van, közlöm a nöl adatot is): Győr városban 0,08 hold; Zomborban (Torontál) 0,1 hold, de a hold 2000 nöl, 1120 így a kapás 200 nöl; Körös városban 0,1 hold, ugyanakkor a kapás 160 nöl; Fejér megye egy falujában 0,12 hold; Szerem megyében 0,14 hold, itt
