Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

csöbör jelentését; ami viszont nem vitás, az iratokban gyakori a köznyelvi említés: „tina vulgo cheber".

155 Földmértékkénti alkalmazásának első előfordulására elég késői adatom van: 1704,

156 s akkor is, később is Partium egyes területén dívott, így Bihar

157 és K. Szolnok

158 némely helységeiben, amikor a többiben a vödör járta, pl. K. Szolnokban.

159 Nagyságára is e vidékről, s onnan is kevés adatunk van. Tasnádszántó (K. Szolnok) 1703. évi összeírása a szőlő nagyságát kapásban és csöbörben adja meg, jó terméssel számolva, s az adatok szerint 1 csöbör = 0,44 kapás.

160 A megyéből nincs a kapás nagyságára adatunk, Erdélyben a 18. században a gyakoriság átlaga 50 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.). Ezzel számolva 1 csöbör=22,0 nöl. A Felső-Tisza-vidéki kamarai javak 1704. évi összeírásában is szerepel Tasnádszántó, az adatok szerint 1 csöbör=0,4 kapás,

161 tehát csekély az eltérés, de ekkor nem mondták, hogy jó termés esetén. Az előbbiek szerint számolva 20,0 nöl lenne. Várad (Bihar) 1722. évi összeírásában a szőlők nagyságát szintén kapásban és kis cseberben (tinnaminor) adják meg, s az adatok szerint 1 kis cseber=0,8 kapás,

162 ami az előbbiek szerint 40,0 nöl lehet. Ez utóbbi cseber jelzőjével kapcsolatban megjegyzem, hogy ez a megyénél nagyobb tájon, még a 19. században is dívó bihari — ritkábban debreceninek is nevezett — csöbrök egyike, amelyik 50 iccés, vagyis 25 pintes volt, szemben a nagy csöbörrel, amelyik kétszerese: 100 icce, vagyis 50 pint.

163 A kis csöbör metrikusan 42,42 l.

164 Ez a csöbör tehát csupán a nagyobb egységével szemben kicsi, más csöbrökhöz viszonyítva nem feltétlenül, hiszen láttuk, 5 pintes csöbör is volt. A pontos űrtartalom ismeretében e csöbörnél tájékozódó számítást is végezhetünk. Mint az akónál említettem (ld. 4.2.1.5.), a 19. század második felében 1 m

2 szőlő országos átlagban 0,25 1 bort termett. Ezzel számolva az említett 40,0 nöl, vagyis 1,4 ár szőlő 35,96 1 bortermést adhatott. Mivel pedig e csöbör 42,42 1 volt, 6,46 1 a különbség. Ha pedig az átlagolások, számítások elkerülhetetlen torzításait figyelembe vesszük, azt állapíthatjuk meg, hogy vonatkozó tájékoztató adataim megközelítik a valóságot; hogy 1 csöbör mint mértékegység nagyságában területileg módosulhatott: csökkenhetett, ezt tapasztalhatjuk más hasonló mértékegységeknél is (ld. 4.2.1., 4.2.26., 4.2.29., 4.2.38., 4.2.48., 4.2.63., 4.2.86.). A tárgyaltak alapján úgy vélem, hogy a Partium egyes tájain dívó 1 csöbör — 0,25—0,44 kapás = 12,50—40,0 szélső értékkel átlag 26,2 nöl, vagyis 0,4—1,4, átlag 0,8 ár. •"•.ne. •• . r

.. ^ . / > t ' '/• 4.2.9. CSÖTÖRT Földmérték mivoltának tárgyalása előtt terminológiai problémét kell tisztázni: mit jelent a csötört — más alakban: csötör, cseter, csetret — szó? Etimológiai szótárunk szerint szláv eredetű és akkor negyed, negyedrész, illetve egyfajta űrmérték jelentése volt, a magyarban pedig serleg, gabonamérték, negyedrész, kerek tárgy átmérője, hasábfa jelentésű, az első két jelentés talán szerb-