Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4,0—10,6, á. 9,1; 10,1 kapás — 1,0—3,0, á. 2,22 köböl — 1,0—3,0, á. 2,5 mérő, 3,0 pozsonyi mérő — 1000, 1010 (becsült); 1060—1590, á. 1325 (becsült); 1000, 1200/4, 1248, 1300, 1350, 1660/22, 1630/4, 1640, 1700/9, 1730/2, 1800/4, 2200 nöl. — Veszprém megye, 18/19. sz.: 10,0 kapás — 1,0 kaszás — 2,0 kila — 1,0 köböl — 2,0—3,0 pozsonyi mérő — 1100/2, 1200/6, 1600 nöl. — Fejér megye, 18/19. sz.: 8,0 kapás — 1,0—3,0, á. 2,0 pozsonyi mérő — 1000, 1100, 1200/7 nöl. — Somogy megye, 18/19. sz.: 2,0 mérő, 1,5; 2,0/2 pozsonyi mérő — 7200 négyszöglépés — 1100, 1250 (becsült) nöl. — Tolna megye, 19. sz.: 1,5 pozsonyi mérő — 1100/2, 1200/2 nöl. — Baranya megye, 17/19. sz.: 2,6—6,0, á. 4,4; 4,0—8,0 kapás — 0,5; 0,5—2,0 á. 1,4; 2,5 pozsonyi mérő — 800 (becsült), 1000, 1600 nöl. — Buda, 18/19. sz.: 1 kaszás —2,0 pozsonyi mérő — 1200, 1600 nöl. — Esztergomból nincs adat. — Jellegzetes viszont a font Sopronban, a kila Veszprémben, a négyszöglépés Somogyban, a négyszögrúd Vasban. Jellegzetes Sopronban az alacsony, Zalában a magas érték. Az előfordulásoktól eltekintve 1 hold a Dunántúlon a következő viszonyokat adta: 3,3 disznó — 1,0; 18,0 font — 0,3—12,0; 4,0— —10,0, á. 8,0 kapás — 1 kaszás — 2,0 kila — 0,8—6,4; 1,0—3,0, á. 2,9 (gyakori 2,0) kila — 0,5—3,0; 1,0—3,0, á. 2,5 (gyakori 2,0) mérő — 7200 négyszöglépés — 432—495 négyszögrúd — 600—2200 szélső, 1000—1800 középértékkel 600, 850, 900, 1000, 1070, 1100, 1200, 1248, 1300, 1350, 1400, 1500, 1550, 1600, 1630, 1640, 1700, 1730, 1800, 2100, 2200 nöl, vagyis 21,5—79,1 szélső, 36,0—64,6 középértékkel 21,6, 30,6, 32,4, 36,0, 38,5, 40,0, 43,2, 44,9, 46,8, 48,6, 50,4, 54,0, 55,7, 57,5, 58,6, 59,0, 61,5, 62,6, 64,6, 75,5, 79,1 ár. Duna—Tisza vidék. Pest megye, 18/19. sz.: 1,0—2,0 kila — 1,0 lánc — 2,0 pozsonyi mérő — 1 szekér — 800—3200, á. 1600 (becsült); 1000/2, 1147, 1200/5, 1260—1402, á. 1346 (becsült); 1300, 1600/2 (1 becsült) nöl. — Jászkunság, 18/19. sz.: 0,11—0,32 rovás — 1200/3, 1600/2 nöl. — Csongrád megye, 18/19. sz.: 5,5 kapás — 10,0 rúd — 1,0 szántó — 1100/3, 1200/2, 1600 nöl. — Csanád megye, 19. sz.: 1,5 pozsonyi mérő — 3,0 véka — 900, 1000, 1100, 1200/2 nöl. — Békés megye, 18/19. sz.: 1,0—2,0 kaszás — 0,5 köböl — 0,5 lánc — 1,5 pozsonyi mérő — 3,0 véka — 1100, 1600 nöl. — Heves megye, 19. sz.: 1,3 köböl — 4,0 véka — 800, 1000, 1200/12, 1600/16 nöl. — Borsod megye, 17/19. sz.: 1,0—4,0 á. 2,0; 1,0 köböl — 1100/2, 1600/2 nöl. — Hajdúság, 17/19. sz.: 400—120 barázda — 2 juh — 5,3 köböl — 2,0 pozsonyi mérő — 0,19 nyilas — 1300, 1600/2 nöl. — Szabolcs megye, 17/19. sz.: 1,0 lánc — 1,2—2,0 pozsonyi mérő — 1000, 1200/4, 1600/3 nöl. — Jellegzetes viszony a kila Pesten, a lánc Pest, Békés, Szabolcs megyékben és a nyilas a Hajdúságban. Jellegzetes nagyság nincs. Az előfordulásoktól eltekintve 1 hold a Duna—Tisza vidékén a következő viszonyokat mutatta: 2,0 juh — 5,5 kapás — 1,0—2,0 kaszás — 1,0—2,0 kila — 0,5—5,3, á. 2,2 köböl — 0,5—1,0, á. 0,75 lánc — 1,2—2,0, á. 1,5, gyakoriság 2,0 pozsonyi mérő — 0,19 nyilas — 10,0 rúd — 1,0 szántó — 1,0 szekér — 3,0—4,0 á. 3,5, gyakoriságban 3,0 véka — 800—1600 szélső, 1100—1600 középértékkel 800, 1000, 1100, 1147, 1200, 1300, 1600 nöl, vagyis 28,8—57,5 szélső, 40,0—57,5 középértékkel 28,8, 36,0, 40,0, 41,3, 43,2, 46,8, 57,5 ár, becsülve pedig 800—3200 szélső értékkel 1346, 1600 nöl, vagyis 28,8—115,1 szélső értékkel 48,4, 57,5 ár.