Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
dívott Pozsonyban, Sopronban; 189 aló. században Gyó'rött, Kó'szegen, 190 Kassán 191 éltek vele. E korszakban Győrből van az első adatunk. Az 1671-ben induló telekkönyv utcák szerint veszi sorra a házakat, megnevezve a tulajdonost, a szomszédokat; ölben (ld. 3.2.17.) és lábban (ld. 3.2.9.) megadja a ház, a telek széltét és hosszát. 192 Budán 1695-től a telekkönyvben a név, hely, telek, ház leírása mellett hosszát jobbról, balról; széltét elöl, hátul ölben, lábban mérve határozzák meg a nagyságot. 193 Palánkán (Bács) az 1697. évi telekkönyvbe név, hely, a telek ölben mért széltehossza adatokat jegyezték be. 194 Székesfehérvárott az 1698-ban kezdődő telekkönyv városrészenként halad, s név, szomszéd, a telek ölben, lábban mért szelte és hossza adatokat ad. Telekkönyvvezető és ellenőre vezetik a könyvet, állítják ki a telekleveleket. 195 Pest telekkönyvében 1700-tól utca, szám, név, teleknagyság — ölben, lábban mért, jobb, bal hosszúság, első, hátsó szélesség — adatok szerepeltek. 196 Győr 1703-tól a korábbi adatokon kívül a házak pontos leírását is bejegyezte a telekkönyvbe. 197 Pécs 1722-ben induló telekkönyve városrészenként, utcánként haladva, szám, név, szomszéd, leírás a ház hossza, szélessége, a telek hossza jobbról-balról, szélessége elöl-hátul ölben, lábban mért adatokat tart nyilván. 198 Pesten az 1733. évi telekhivatal-utasítás szerint a telekkönyvi sáfár vezeti a telekkönyvet, állítja ki a teleklevelet, földmérésekben és minden telekkönyvi ügyben joga van intézkedni. 199 Ő méreti ki pl. 1737-ben a városi rétet. 200 A budai telekhivatalban 1738-tól telekfelmérési könyvet kezdenek vezetni, szabad kézzel rajzolt, nem méretarányos, de pontos alakot és méreteket közlő alap- és helyszínrajzokkal. 201 1748-tól kezdve pedig a ház és a telek nagyságát négyszögölben; a szőlőt fertály, oktál mértékkel jegyzik be. 202 1 751-től a szőlő telekkönyvében is megjelenik az előbbieknek megfelelő helyszínrajz. 203 1754-ben a telekkönyvi sáfár 14 pontos utasítást kap, köztük földmérési feladat nincs, de megtudjuk belőle, hogy a bevallásokat csak a tanács által küldött telekkönyvi biztosok hallgathatják meg, s ők vezetik azt a telekkönyvbe. A telekkönyvi írnok, a sáfár helyettese számára adott utasításban sincs földmérési feladat; a telekkönyvi kerülőnek, valamint a hegymesternek viszont már kötelessége, többek között, a parcellák kimérése és felbecsülése. 204 Az Esterházyaknál jelenik meg először a föld(birtok)könyv. Az előzmény az 1720-as években (ld. 2.4.2.2.3.), a tényleges később; ezeket az uradalmi földmérők (ld. 2.3.2.2.2.) munkája alapján az 1750-es években már dolgozó földkönyvírnok készíti. Munkáját a herceg távollétében regnáló hitbizományi bizottság irányítja, 205 és ahogy az 1752. évi jelentéséből kiderül, ellenőrizte is, mert a földkönyv készítése már addig is tetemes költségbe került. 206 Ezzel a herceg egyetértett: valóban nem szabad a földkönyvírnokra hagyatkozni, folyamatosan ellenőrizni kell, hogy helyesen vezeti-e azt; a költségek miatt is, de inkább azért, mert a földkönyveknek nemcsak a jelent, hanem az eljövendő időket is szolgálniuk kell, azoknak valóságosnak és pontosnak kell lenniük. 207 1756-ban az uradalmi központi számvevőséget
