Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
de magyar ember műve, mert latinul írta, királyi öllel mér, s nem a bécsi, hanem a magyarnak nevezett királyi holdat veszi példának a római mellé. Pécs 1722. évi telekkönyvében is — a már ismert módon — a telek mind a négy oldalát öllel, lábbal mérve, jegyzik a nagyságot. 139 Székesfehérvár 1727. évi telekkönyvében szintén. 140 Diósgyőr (Borsod) 1722. évi összeírásában kerülettel mérik (mérföldben) az erdő kerületét (ld. 4.2.48.). 141 Küküllővár 1727. évi urbáriuma szerint a kert és a szőlő széltét-hosszát mérik lépéssel (ld. 3.2.11.), de az utóbbinál még a kapás (ld. 4.2.29.) mértéket hozzátették. 142 Az Esterházyaknak az 1720-as években már felmérési ügyirataik voltak, azokat gondosan őrizték, mint ezt a hercegnek a „felmérési akták kiadatása iránt a hercegi tiszteknek kéz alatt adandó utasítása" bizonyítja: csak hitelesen indokolt esetben lehet azokat, de csakis a területileg illetékes tisztnek kiadni. 143 Derecske (Sopron) 1728. évi becsűjében érdekes tervezetet közöltek: miként lehet a település határát köbölkapacitásra visszavezetni. A tapasztalat tanúsítja, hogy hosszában 2 perc, széltében 1 perc közönséges lépéssel (ld. 3.2.11.) megjárt terület az, amelybe 4 kassai köböl magot vetnek. Mivel a terület hossza Nagyés Kisrád jelétől a városi kertekig 50 perc, ami 2 perc hosszal 25 köböl hosszúságban, a kerülete Derecske határának pedig 7 óra, vagyis 240 perc, ami a 25 köböllel szorozva 10 500 köböl kapacitást jelent. 144 Érdekes bizonyítéka a természettudományos gondolkodás köznapi létének és találékony alkalmazásának. Kútfalva (F. Fehér) 1731. évi összeírásában a ház, kert, rét, szőlő hosszát-széltét mérik királyi öllel (ld. 3.2.17.7.) — hivatkozva a Hármaskönyv araszetalonjára (ld. 3.2.1.3.) —, így adják meg a területet; de a szőlőnél megadják még a kapás (ld. 4.2.29.) és az akó (ld. 4.2.1.) mértéket is. 145 Küküllővár 1733. évi összeírása szerint a szőlőt hasonlóan mérik, de csak a kapás mértéket teszik hozzá. 146 Budán 1738-tól telekfelmérési könyvet vezettek, amelybe a teleknek öl, láb mértékekkel adott helyszínrajzát felvették: szabadkézi rajzok, méretarány nincs, de az alakot pontosan feltünteti; 147 az 1739. évi telekkönyv pedig már négyszögölben adja a nagyságot. 148 Ecsényt (Somogy) 1746-ban geometra mérte fel, de a nagyságot holdban adja meg, az annál kisebb területet viszont tört holdban, nem pedig négyszögölben. 149 Miskolcon a szántók 1746. évi összeírásakor csak szélességet mértek bécsi öllel, de a szomszédok nevét is feljegyezték. 150 Teszér(Hont) 1748. évi osztásakora szántót, rétet királyi öllel (ld. 3.2.17.7.) mérik, az előbbinél arasz (ld. 3.2.1.3.) pontossággal. 151 Pánd (Pest) ugyanez évi osztásakor 32 öles kötéllel mérnek szélességet és hoszszat, így adva a nagyságot, kötéllel osztják, s egy esetben, „mivel a végiben egy szög maradt", a másik félnek 13 lépést hozzáadnak. 152 Marossid (Szerem) 1750. évi kamarai felmérésekor minden holdat 13X100 öl nagysággal mértek ki. 153 Bözödújfalu (Udvarhely) 1752. évi összeírásakor a telkek hosszát egy, széltét
