Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
Számlálhatatlan régi s újabb conscriptionk mint ezen szokás által törvénnyé alapított mérték szerént vágynak kidolgozva", továbbá: „ország szerte a mérésben lánccal élnek". 114 Ez utóbbi a mérés ténylegességét igazolja, az előbbi annak ellenkezőjét tételezi fel, ugyanis azt mondja, hogy azon összeírások földnagyságadatait az előbbi egyenlőség alapján csak számították, ti. köbölről holdra, mert az utóbbi volt a hivatalos mérték, az előbbi pedig a gyakorlati. S ez az, amire Cziráky összeírásánál gyanakodtam, vagyis a holdban megadott terület tényleges nagysága nem bizonyosan 1600 bécsi öl (vagy pl. 20X 80 öl), hanem lehet több is, kevesebb is aszerint, hogy ott a szokás, hagyomány szerint 2 köbölös föld mekkora volt. A gubernium egyébként a munka hivatalos használati kérelmét elutasította, de „mivel a kinyomtatásra engedelmet nyert, azt a kir. főkormány akadályozni nem kívánja"; 115 a munka 1839-ben Kolozsvárott meg is jelent. Az 1828. évi országos összeírás funkciója szerint adóösszeírás, a föld nagyságát csupán a jövedelem szempontjából vette számba és számította át pozsonyi mérőre; vagyis az Összeírás során nem mértek, csupán a problémák alkalmával tisztáztak viszonyokat, ezeken keresztül kaptunk helyi földmértékadatokat. 116 A jelen témához: a mérés módjához, technikájához segítséget innen nem kaphatunk. Az 1849-ben induló földadóideiglen szintén adóösszeírás, de végleges, megbízható adóalapot akart biztosítani, ezért célja volt a terület nagyságának pontos megállapítása, s annak nyilvántartása a telek-földkönyvben, s ez a kataszter (ld. 2.4.2.1.). Tehát mértek, de nem mindenkor. A korábbi felmérési adatokat, térképeket felhasználták, azokat a „bizottmány mellé rendelt mérnökegyének által" a helyszínen ellenőrizték. Ahol használható mérnöki felmérés, térkép nem volt, ott „mérnöki felmérést kell eszközölni". 117 A mérnöki mérés technikájával, említettem, nem foglalkozom, de azt meg kell jegyezni, hogy az első kataszteri felmérés nagyságplölését a fejlődésnek megfelelően korszerűsítette: a töredék hold adatát nem törtben, hanem egyszerűen négyszögölben jegyezték be, tehát pl. 1 1/64 hold helyett 1 hold 25 nölet írtak. 118 2.3.4.2.2. A helyi földmérésre vonatkozó adatok közül több csupán egy-egy mozzanatot közöl a mérés és a számítás módjáról, technikájáról, mégis szükséges megemlíteni, hogy kikerekedjen a kép. Éppen ennek közelebbi megismerése érdekében a szemlénél megemlítek néhány nem föld, hanem más terület mérésére, így épületekre vonatkozó adatokat is. A szemlét időrendben tartom, ez az alakító tényező, a területnek másodrendű szerepe van. 1616-ban Gergelyfán (A. Fehér), osztálynál, zsinórral (ld. 3.2.8.) mértek. 118 Kálón (Maros) 1642-ben, ugyancsak osztálynál, az alszolgabíró és még két ember mér rúddal (ld. 3.2.22.). 120 1662-ben Hunyadban, itt is osztálynál, rúddal mérnek, hogy két igaz részre osszanak. 121 Sáros városa 1667. évi urbáriumában írták: „világosan fel számlálván és öly [ld. 3.2.17.] számokra megmérvén az városnak határában levő szántó földeknek, bizonyos szélét és hosszát, ki mennyiségű légyen, öly szám szerint, úgy az veteményes kerteknek is: láb [ld. 3.2.9.] szerint el méretvén. Ez szerint. Egy kötél [ld. 3.2.8.] föld, melyben megyén Sárosi nyolcz mérővel ... Szélen tizenkét ölet. Hoszszara
