Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
8. TÁBLÁZATOK
8.1. BEVEZETŐ A táblázatokban csak azon mértékegységek és alegységek találhatók — a korpusznak megfelelő rendben —, amelyek nagyságát más mértékekben vagy metrikusan meg tudtam állapítani. Természetesen nem közölhettem itt valamennyi vonatkozó számadatot, mint ahogyan indoklásaimat, számításaimat, aggályaimat, nagyságértékeló' megjegyzéseimet sem, ezért kérem a kötet használóját, ne hagyatkozzon a táblázatra, hanem mieló'tt elfogadná a vonatkozó értéket, nézze meg a korpuszban a részleteket (a decimális tagolás alapján gyorsan megtalálja, ezért közlöm ezt is). Csupán arra volt lehetőség, hogy a becsült adatokat megkülönböztessem : a számérték elé írott b. jelzi ezt. A két mértékfajta fajtájának megfelelően különbözik a táblázatokban. A hosszmértékeknél a nagyságon kívül csak a kor rovat szerepel, itt adom a mérték első ismert előfordulási idejét, de ismételten figyelmeztetek ennek esetlegességére. A nagyságnál a más mérték és a metrikus rovat mindegyik két alrovatos: az elsőben a szélső értékek találhatóak, a másodikban az egyediek, s itt jelentkeznek az esetleges átlagok is. A földmértékeknél már bővebb a rovatfej. Az első előfordulás idején kívül közlöm a táji vonatkozást és a művelési ágat is. A nagyságnál már három rovat van, mert a más mérték és a metrikus érték között megadom a ma még közkeletű bécsi négyszögöl adatait is. A két utolsó rovat pedig az előbbi típusnak megfelelően alrovatozott: az elsőben a szélső érték, a másodikban az egyedi szerepel. Amelyik mértéknél viszont sok volt a nagyságadat, a helykímélés érdekében eltekintettem az alrovattól, végigér az adatsor, a következő rendben: szélső érték, esetleges középérték, egyedi értékek, átlag (á.) és gyakoriság (gy.) jelezve, az utóbbinál kivéve néhány esetet, amikor célszerűbb volt a nagyság után törtvonallal közölni a gyakoriság számát. A táblázatban alkalmazott rövidítéseim: á. = átlag, ált. = általános, b.=becsült, bá. = bánya, bé.=bécsi, bt.=bányatelek, bu.=budai, D.=dél, d.k.=dohánykert, DM.=Dél-Magyarország, Dt.=Dunántúl, DT=Duna—Tisza vidék, e.=erdő, É=észak, e.k.=előző korszak, ÉK=északkelet, er. = erdélyi, erőd.=erődítmény, gy.= gyümölcsös, gy.k.= gyümölcsöskert, HSzl.=horvát-szlavón terület, hüv.= hüvelyk, k.=kert, ká.k.=káposztáskert, kat.=katasztrális, kir.=királyi, kiv.= kivételesen, köb.=köböl, köl.=köles, kuk. = kukorica, 1.=legelő, m. = mérő, m.á.=művelési ág, mérn.= mérnöki, po.=pozsonyi, pm.=pozsonyi mérő, r.= = rét, sz. = század, szá.=szántó, sző.=szőlő, t.=telek, tö.k.=tököskert, v.=vidék, v.k. = veteményeskert.
