Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

meg az 1720-as években, s egyúttal megmutatja nekünk azon szerveket, amelyek ez időtől kezdve szakképzett földmérőt alkalmaztak: a kamara, a megye, a város és a nagybirtok.

23 S rögvest tegyük hozzá: a munkakör mérnöki, tehát nem csupán földmérő-térképező munkát végeztek, s ha magukat geometrának, mathematicusnak is nevezték, nem csupán ingenieurnek. — Vegyük sorra e szerveket. A magyar kamara, közelebbről a budai kamarai adminisztráció építészeti hivatala ugyan már a 17. század végén is alkalmazott mérnököt, de elsősorban építészeti feladatokra.

24 Mikoviny az első, aki földmérő-térképező feladatokat is ellát a sokféle mérnöki teendők mellett.

25 így az utódai is: ők a kamara mérnökei. A század derekán azonban megszaporodtak a földmérői-térképezői feladatok. 1763-ban az uralkodó elrendelte a kamarai uradalmak felmérését, térképezését,

26 valamint a szabad királyi városok és bányavárosok felmérését;

27 az úrbérrendezés következményeként pedig 1765-ben elrendelték az összes kincstári birtokok felmérését, térképezését, telekfelosztását.

28 S e munkára a kamarának akkor csak 3 mérnöke volt,

29 csak 1773-ban emelkedett a létszám 7 fó're.

30 1784-ben aztán háromfelé választották a feladatokat, és lett: hajózási ügyosztály, építési ügyosztály és földmérők.

31 1788-ban pedig II. József felállíttatta az országos építési és hajózási igazgatóságot, amelyik 2 évig a helytartótanácsnál működött, 1790-ben került a kamara szervezetéhez. Az igazgatóság irányította az ország műszaki munkálatait 1867-ig, amikor átadta a feladatát a minisztériumnak.

32 92 fő induló személyzetéből 59 fő volt a geometra,

33 akiket később már mérnököknek neveztek,

34 de akik teendőik során földmérő-térképező munkát is végeztek az egész korszakban. A megyei mérnök alkalmazására is az első Mikoviny, aki 1727-ben Pozsony megye hites mérnöke lett.

35 Csak a század közepétől sűrűsödik a megyei geometrák, matematikusok, mérnökök száma, s közülük sokat név szerint is ismerünk.

36 Munkájuk az úrbérrendezés végrehajtása során ugyancsak megszaporodott,

37 a 18—19. század fordulóján pedig mérnökhiány nehezítette a helyzetet.

38 A megyei mérnökök tevékenységét jóformán csak a praktikánsok: a kötelező gyakorlatot végző mérnökök segítették. A 19. század első évtizedében javult a helyzet, egyes megyékben már több mérnök is dolgozik az „első földmérő", vagyis a főmérnök vezetésével,

39 s ez marad a helyzet korszakunk végéig. Uradalmi földmérő alkalmazására elsősorban természetesen a nagybirtokosnak volt szüksége és lehetősége. Ezeknél nyitja meg a sort Mikoviny az 1720-as években, Festeticsek, majd Esterházyék birtokán lecsapolást végezve.

40 Ez időben kezd foglalkoztatni földmérőt, de szintén még esetenként, a Batthyány család is. Földmérő rendszeres alkalmaztatására csak az 1780-as években került sor. Az 1810-es évektől az egész korszakban működik mérnöki hivatal, s főmérnök irányítja az almérnökök munkáját. Érdemes megemlíteni két részletet. Az egyik a mesterség neve: latin szövegben geometra, németben ingeníeur, magyarban földmérő, és csak 1838 után lesz mérnök. A másik: milyen munkát végzett egy almérnök 1804—1814 között. A németújvári uradalomban: erdőtérképezés, malomcsatorna-tervezés, folyótisztítás, fiskális ügyek tisztázása, allodiális földek mérése, rendezése, rétfelmérés és térképezés, úrbéri felmérések. A körmendi uradalomban: három erdő felmérése, tér-