Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

Mérték Bányanégyszögláb Bányanégyszögöl Báriyanégyszögkötél Bányatelek Két bányatelek Három bányatelek • Metrikusan Bányanégyszögláb 1 0,1134 m

2 Bányanégyszögöl 36 1 - . ' 4,0864 m

2 Bányanégy-' szögkötél 49 1 200,08 m

2 Bányatelek 98 2 1 400,44 m

a Két bánya• telek 196 . 4 1 i 1 800,91 m

2 Három bányatelek 294 6 3 IV. 1 1201,34 m

2 Kevert rendszer. Alapegysége a négyszögkötél (gyakran nevezték csak kötélnek, bányakötélnek), ez 7X7 bányaöl (ami 6X6 bányaláb), tehát négyzetmérték. A két kötélből lett bányatelek 7X14 bányaöl volt, vagyis a négyzetből téglalap lett, és így tovább. A rendszert tehát úgy építették, hogy az alapegységeket egymás mellé tették. Ez volt az elvi etalon. Mária Terézia idejében, s majd később is, változik a rendszer: a régihez illeszkedve új kezdődik, sokkal nagyobb egységekkel. (A részleteket ld. 4.2.80.2., 4,4.3.) Bányanégyszögöl BányaRégi Üj Mérték Bányaöl Bányanégyszögöl négyszögkötél bányatelek aknatelek nagy tárnatelek kis tárnatelek Metrikusan • Akna: : • \ - 1 telek 1753-tól 84X112 9 408 192 96 1 3 ha 84 ár Tárna3 ha 84 ár telek telek 1753-tól 112X224 25 008 512256 2

2

/

3 1 10 ha 25 ár Tárnatelek 1792-től 56X224 12 544 256 128 . i 7. Vf : 1 5 ha 12 ár Számrendileg kevert, de ugyanúgy geometriailag épített, mint a régi rendszer. A második tagot nevezték nagy tárnateleknek, az, utolsót pedig kis tárnateleknek is. . • • 2.2.6.2.2.1.3. A szőlő földmértékrendszer tájilag is sajátos. Közülük az előző korszakban dívó kőszegi és sárvári

4 e korszakban csak egy-egy tagjával bukkan fel, nagyságban azonban mindegyike jelentősen eltér, nem valószínű a rendszer későbbi léte tehát (ld. 4.2.26.3., 4.2.64., 4.2.88.). • I? Nem állíthatom teljes bizonyossággal a Jo/cű/'-vidéki szőlő földmértékrendszer