Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
A hektár nagyságrendjéhez már kevesebb mérték tartozik, azért tagoljuk; 1,0—9,21 ha (1,5—15,1 kat. hold) között: 1,08—1,22 mérő (szántó, kivételes) sz. é. — 1,08—7,11 rúd (Kunszentmiklós) sz. é. — 1,11 lánc (szántó) — 1,13 boglya (Debrecen) á., b. — 1,15 mérő (szántó), pozsonyi mérő (szántó, kivételes, rét, kivételes) — 1,18 kötél (mért), á. — 1,19 öl (Dósa, szántó) — 1,20 velleszta, b. — 1,31 lánc (szántó) — 1,43—1,51 szekció — 1,55 rovás (Túrkeve, rét) — 1,72 rend — 2,01 öl (Fényszaru) — 2,3 kötél (mért) b. — 2,69 régi hold, b. — 3,13 új tárna (bánya) telek, kis — 3,26 nyíl (Debrecen, szántó, 18—99. sz.) — 3,71 rovás (Túrkeve, szántó) — 3,84 új akna (bánya) telek — 3,76 figur — 6,15 rúd (Alsószentgyörgy) — 6,79 kötél (mért), á. — 7,33 kötél (számítási) — 9,21 lánc (szántó) —• 9,21—24,62 kötél (számítási) sz. é. — összesen 25 nagyságban 27 mérték, becsült 8. 10,25—69,7 ha (17,1—119,3 kat. hold) között: 10,25 új tárna (bánya) telek, nagy — 16,2 kötél (számítási), á. — 21,1 kötél (számítási), á. — 21,87 fejsze, b., kötél (számítási), b. — 32,3 gyalog — 57,55 osztrák négyszögmérföld — 62,25 tized — 69,78 magyar négyszögmérföld — összesen 8 nagyságban 8 mérték, becsült 1. Végül 126,63 ha (220 kat. hold) a királyi ekealja, 1 mérték 1 nagyságban. A hektár nagyságrend summája ez: 34 nagyságban (ismétlődve) 36 mérték, becsült 9. A sor folytonossága 13 esetben szakad meg, s hiányzik 1,0/4, 2,0, 3,0/2, 4,0, 5,0, 6,0, 8,0, 16,0, 56,0 hektár nagyság, összesen 9 mérték a sor folyamatosságához. Ha most összesítjük a három nagyságrendet (a cm 2-től eltekinthetünk), a helyzet a következő. 0,09 m 2 és 126,6 ha (0 nöl és 122 kat. hold) között 326 nagyságban (becsülve 129) 402 mértékegység és alegység, illetve 84+66 = 150 mértékegység és alegység állott rendelkezésre, és a hosszú sor folyamatossága csak 48 esetben 17 nagyságban szakadt meg. És még nem vettük figyelembe a szélső értékek közötti sokféle nagyságot — csupán az átlagot —, amelyet a helyi szélső értékek közötti nagyságok tovább gyarapítanák. Olyan jelentős mértéktartomány ez, amely kielégíthette a társadalom igényeit, de mondhatjuk azt is, hogy az egyéni igényeket, mert az önkényes mértékalkotásnak elvileg nem volt akadálya. Bizonyítja ezt az is, hogy a 150 mértékegység és alegység (most a cm 2-t is figyelembe véve) 329 ismert metrikus nagyságban dívott, s e számból nem csak a metrikusan nem ismert 5+25=30 egység és alegységnek, hanem a többieknek csupán mérték viszonyból ismert nagyságai is hiányoznak. A gyakorlatban egészen bizonyosan sokkal több volt a nagyságok száma. Ez a sok nagyság sokféle mértékhez tartozott. A mértékegység pontos megnevezése nem jelentette a nagyság pontos meghatározását. Röviden: áttekinthetetlen volt a helyzet, még egy kistáj gyakorlatában is, hát még országosan. Érthető a kormányhatóságok egységesítési törekvése, de az is érthető, hogy hasztalan próbálkoztak, még akkor is, hogy — láttuk — megindult egy belső integrálódási folyamat is. Ez az evolúció nagyon lassan működött, itt csak a revolutio segíthetett: a méterrendszer bevezetése (ld. 2.4.5.3.).
