Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

32X11 öl, a harmadik telek 24X 16 öl,

2525 így az első telek: 671 királyi nöl= 1818 bécsi nöl=65,6 ár, az oldalviszony 1:5,54; a második telek: 468 királyi nöl = 1268 bécsi nöl=54j7 ár, az oldalviszony 1:3,25; az üres telek: 352 királyi nöl=954 bécsi nöl=24,4 ár, az oldalviszony 1:2,9; a harmadik telek: 384 királyi nöl=1041 bécsi nöl=37,5 ár, az oldalviszony 1:1,54. A négy telek mindegyike más alakra és nagyságra, csak három hasonlít abban, hogy a szélessége közelít. Nádudvar (Szabolcs) 1753. évi kamarai összeírásában három telek nagyságát határozták meg, széltét-hosszát lépésben adva, így: az első és második telek 55X90 lépés, a harmadik 54X50 lépés;

2526 két telek tehát 4950, egy pedig 2700 négyszöglépés, de a jelző nem különböztet meg. A nagyságrend a mérnöki négyszöglépés (ld. 4.2.53.5.) használatát indokolja, így két telek 859 nöl, vagyis 30,9 ár, az oldalviszony 1:1,64, egy telek pedig 468 nöl, vagyis 16,9 ár, az oldalviszony 1:1,08. A három telek abban egyezik, hogy a szélességük majd azonos, a harmadik telek azonban lényegesen nagyobb, mint a másiknak fele. A peklini (Sáros) kamarai uradalom 1766. évi összeírásában

2527 9 falunál megadták az 7

8

,

1

/

4 és 7

2 telek (egész telek nem volt) széltét-hosszát ölben. A helyzet a következő. Nyolcad telek, 7 falu 5 esetben, 5 nagyságban: szélesség 4—10, hosszúság 18—70 öl, így a nagyság 72—630 öl, az oldalviszony (továbbiakban ov.) 1:2,0—7,7 között változott, vagyis a telkek nagyság és alakja mindegyik esetben más. Negyed telek, 6 falu 21 esetben, 18 nagyságban: szélesség 10—33, hosszúság 37—68 öl, így a nagyság 390—1710 nöl, az ov. 1:1,2—4,9 között 17 esetben 17 nagyságban változó volt, és 1 falunál 4 esetben volt azonos: 637 nöl, ov. 1:3,7. Fél telek, 8 falu 95 esetben, 57 nagyságban: szélesség 9—30, hosszúság 38—110 öl, így a nagyság 430—2340 nöl, az ov. 1:1,5—8,8 között 8 falunál 42 esetben 42 nagyságban változó volt, 5 falunál 53 esetben 15 nagyságban azonos. Gyakoriság: 1 falu 3 esetben 1180 nöl, 1:6,9 ov., 5 esetben 1290 nöl, 1:5,7 ov., összesen 13 esetből, illetve 7 nagyságból 8 esetben 2 nagyságban; 1 falunál 6 esetben 864 nöl, 1:4,6 ov., 2 esetben 912 nöl, 1:2,5 ov., 2 esetben 960 nöl, 1:2,7 ov., összesen 12 esetből, illetve 5 nagyságból 10 esetben 3 nagyságban; 1 falunál 2 esetben 780 nöl, 1:4,6 ov., 2 esetben 840 nöl, 1:4,2 ov., 5 esetben 1120 nöl, 1:5,7 ov., 2 esetben 1232 nöl, 1:6,7 ov., összesen 19 esetből, illetve 12 nagyságból 11 esetben 4 nagyság; 1 falunál 2 esetben 980 nöl, 1:2,4 ov., összesen 11 esetből, illetve 10 nagyságból 1 esetben 1 nagyságban; 1 falunál 2 esetben 874 nöl, 1:2,4 ov., 2 esetben 920 nöl, 1:2,3 ov., 2 esetben 1488 nöl, 1:1,7 ov., 5 esetben 1500 nöl, 1:1,6 ov., 11 esetben 1710 nöl, 1:1,9 ov., összesen 30 esetből, illetve 12 nagyságból 22 esetben, 5 nagyságban. Lehetne folytatni az adatok vizsgálatát, de felesleges, így is egyértelműen bizonyítják, hogy a telek a jelen esetben nem lehet mértékegység. De nézzük a többi adatot. Az úrbérrendezési utasítás (1767) megszabja, hogy a belső egész telek nagysága 1 hold, vagyis 2 pozsonyi mérő kell legyen, ha az nem akkora, akkor a külső telekkel kell kárpótolni, ha viszont nagyobb — negyed mérőt (kb. 150 nölet) nem számítva —, a külső teleknél be lehet számítani.

2528 Az úrbérrendezési utasítás szerint a hold átlagos nagysága 1200 nöl,

2529 a telek megszabott elvi nagysága tehát 1200 nöl, vagyis 43,2 ár. Nos, mérték lett ezáltal a telek? Nem, hiszen nem méret-