Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
vagyis 100,8, illetve 201,6 kg széna, 1 porció tehát az előbbinél 0,033, az utóbbinál 0,016 szekér. Mivel nem valószínű, hogy a porciót az adott esetben kétféleképpen számították volna, csak arról lehet szó, hogy más típusú szekérre vonatkozik a mennyiség (hiszen a szekérnek sokféle típusa volt, ld. 4.2.76.1.1.), és esetleg másként is tetézték ezeket. Apanagyfalu (B. Szolnok) 1836. évi összeírása már nem másik mértékhez viszonyít, hanem konkrét nagyságot ad: 1 porció széna az 46—177, átlag 97 nöl volt, 2255 vagyis 348,9 m 2 , s ha a porció mennyisége nem változott, az 3,36 kg. Rendkívül kevés. A mázsánál ismertetett egységek szerint a legrosszabb eredménnyel is (ld. 4.2.47.) 26,12 kg szénának kellett volna teremnie. Összefoglalóul, a helyi tényezők nagyságalakító hatását hangsúlyozva írom a tételt: 7 porció=0,016 és 0,033 szekér vagy kaszás; 46 és 177 szélső értékkel átlag 97 nöl, vagyis 1,6 és 64 szélső értékkel átlag 3,48 ár. 4.2.66. PUTTONY Faedény, rendszerint háton hordható szüretelő eszköz. Tokaj-Hegyalján űrmérték is volt, 36 icce nagyságban. 2256 A termésmennyiségen keresztül lett földmérték. E mivoltára csak Tokajból, és csak két évből van adatom. 1675-ben 2257 és 1676-ban 2258 találkozunk vele mint a hordó (ld. 4.2.25.), illetve az átalag (ld. 4.2.3.) utáni, tehát a kisebb rész mértéke. Nagyságára nincs adat, csak az említett űrtartalom alapján tájékozódhatunk. A 36 pozsonyi icce az metrikusan 2259 30,541, ez pedig az iccénél ismertetett kulccsal (ld. 4.2.26.) számolva 7,22 ár, vagyis 34,0 nöl mint 7 puttony becsült területnagysága. Lehetséges, hogy a tokaji hordóval és átalaggal földmértékrendszert alkot, a bormértékrendszer léte, illetve egyik illeszkedő esetében (ld. 2.2.6.2.2.1.3.). 4.2.67. REND Egyetlen adatom van földmérték mivoltára. A Jászság redempciója (1745) alkalmával, de kizárólag Jákóhalmán találkozunk vele mint a tizednek (ld. 4.2.81.) kisebb része; 7 rend nagysága 3 kat. hold, 2260 így 4800 nöl, vagyis 7,72 ha. A mérték, illetve a nevének alakulására csak annyit mondhatok, hogy a tizednek nevezett nagyobb egységet rendekre, méghozzá 36 rendre osztották, többre, egyéb támpont hiányában nem vállalkozhatom. Még azt jegyzem meg, hogy e nagyságrend e tájon ez időben nem rendkívüli (ld. 4.4.). 4.2.68. RÉT Művelési ág. Az előző korszakban csupán területnagyságot jelölő mivoltával találkoztunk, 2261 e korszakban már földmérték is. Csak a 19. század elején tűnik fel, és csak három megyében. Az 1828. évi összeírás szerint (természetesen a rétnél)
